Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Kiderült, mikor tiltják ki a dízeleket Budapestről

Kiderült, mikor tiltják ki a dízeleket Budapestről

A dízelüzemű járművek kitiltása Budapesten legkorábban 8-10 év múlva lehet reális - hangsúlyozta a főpolgármester szokásos sajtótájékoztatóján. Tarlós István részletesen beszélt a lépcsőzetesen életbe lépő fővárosi szmogrendelet dízelautósokat érintő tilalmairól is.

A dízelautók németországi kitiltásának minapi engedélyezésével kapcsolatban a főpolgármester elmondta: a magyar környezeti szabályozási rendszer nem hasonlítható a némethez, mert az általános közlekedési tilalom kimondására Magyarországon az önkormányzatoknak nincs törvényi felhatalmazása. Ezen kívül Németországban több más kapcsolódó területen is előrébb tartanak.

"Budapesten is kell majd foglalkozni e kérdéssel, mi ezt a szakmai szempontok szerint legkorábban nyolc vagy tíz év múlva tudjuk bevezetni" - mondta Tarlós István. Hozzátette: az Autóklubot is felkérték, hogy készítsenek ők is előtanulmányokat a dízelüzemű járművek jövőjére vonatkozó állásfoglalások megsegítésére. (Korábban mi is megírtuk: valós a veszélye annak, hogy szabályozás hiányában Magyarország a német városokból kitiltott dízel üzemű gépkocsik temetőjévé válik.)

Beszélt a főpolgármester a tavaly ősszel kihirdetett, lépcsőzetesen bevezetésre kerülő szmogrendelet 2017. november 10-ig a 0-4-es környezetvédelmi osztályú gépjárművek forgalmának korlátozásáról szólt. November 11-től kiegészült a belső égésű motorral hajtott, rendszám nélküli segédmotoros kerékpárok forgalmának tilalmával.

Idén jön a következő fokozat: 2018. október 1-jén fog hatályba lépni az új kiegészítés, a 7-8-as forgalmi osztály, vagyis az Euro 3-as dízelüzemű gépjárművek forgalmának tilalma. Ezzel a korlátozottak aránya jelentősen megnő: 2015-ben az üzemben tartók harmadát érintette a szmogriadós közlekedési tilalom, idén ősztől ez az arány 40 százalékra fog emelkedni.

2019. október 1-jén lép hatályba az újabb szigorítás, akkortól már a 10-11-es környezetvédelmi osztályú, vagyis az Euro 4-es dízelüzemű gépjárművek tilalmával. Ekkor a használt gépjárművek mintegy fele, a 2015-ös adatok alapján 52 százalék fog a riasztási fokozat forgalomkorlátozása alá esni.

Az 55 százaléknál nagyobb mértékű fővárosi közlekedési korlátozás már nem megalapozott - hangsúlyozta Tarlós István.

Ha a korlátozás alá eső szennyező gépjárművek aránya 45 százalék alá fog csökkenni, akkor lesz indokolt a fővárosi szmogrendelet felülvizsgálata.

A következő fokozat majd a dízelüzemű Euro 5-ösök korlátozását jelenti, és azután pedig a 13-as dízelüzemű Euro 6-os gépjárművek kerülhetnek korlátozás alá.

A jogszabály következő felülvizsgálata a 2018-as adatok és az addigi tapasztalatok alapján 2019-ben lesz időszerű.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

A közelmúlt válságidőszakában a pénzügyi stressz és a státusz-orientáció növelte leginkább az alkoholfogyasztást, a pandémia időszakában ugyanakkor nem indult általános alkoholfogyasztási hullám Magyarországon – derült ki egy most megjelent kutatásból. Az InfoRádió a felmérésről Fertő Imrét, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát kérdezte.

Donald Trump: nemzetbiztonsági érdek Grönland megszerzése

Az elnök Washingtonból távozva a repülőtéren újságírók előtt kifejtette, hogy a kiterjedt amerikai katonai beruházások révén megcélzott amerikai rakétavédelmi pajzs, az „Aranykupola" (Golden Dome) kiépítése szempontjából is fontos szerepet kapna Grönland. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kérdésről tárgyalások vannak a NATO-val is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Összeroppan Európa a brutális teher alatt – a jóléti állam forog kockán?

Összeroppan Európa a brutális teher alatt – a jóléti állam forog kockán?

Égető nyugdíjproblémával küzd Európa gazdasága, de a politikusok nemigen vállalják fel a felelősségteljes döntésekkel együtt járó népszerűtlenséget, inkább elodázzák a problémák megoldását – vezeti le egy friss, széles kitekintésű nyugdíjelemzés, amelyet a Financial Times hasábjain publikáltak a szerzők. Az alapprobléma lényege, hogy a 19-20. században létrejött nyugdíjrendszerek egészen más demográfiai helyzetben és más ellátási színvonalon működtek, mint a belőlük kifejlődött, ma már országonként akár több tízmillió ember elsődleges bevételi forrását biztosító modern nyugdíjrendszerek. Megoldást jelenthetne egy elsődlegesen tőkefedezeti pilléren nyugvó nyugdíjrendszerre való áttérés, amint azt Kanada sikeres példája mutatja, de Európában ennek most nincs politikai realitása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×