Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka

Egyre több alkoholmentes sör fogy - lapszemle

A Magyar Idők a cégvilágról, a Világgazdaság az építőanyagok drágulásáról ír.

A Magyar Idők arról ír, hogy új Duna-híd épülhet Győr térségében, amely az ugyancsak felújítandó 14-es számú főutat vezeti át Szlovákiába. A fontos áruszállítási útvonalba kapcsolódik a Győrt keletről elkerülő 813-as út, amely az Audi áruellátását is segíti majd.

A Magyar Nemzetben arról lehet olvasni, hogy milliárdos közbeszerzésekkel szárnyal a Museum Complex kft. A lap szerint a műtárgyszállításban érdekelt cégnek nincs több évtizedes tapasztalata, ennek ellenére alig nyolcéves működése alatt elnyerte a múzeumi szakma bizalmát, mivel a pályázatok többségén befutóként végez. A Museum Komplex nyerte a többi között az Iparművészeti Múzeum költöztetésére kiírt tendert is. 

Tavaly 25 százalékkal, 114 ezer hektoliterre nőtt az alkoholmentes sörök fogyasztása Magyarországon, így csaknem 23 millió korsónyi alkoholmentes sör fogyott – írja a Világgazdaság, amely szerint ez mennyiség így sem éri el a magyar sörpiac 2 százalékát. A Magyar Sörgyártók Szövetsége arra számít, hogy a termékcsoport értékesítése az idén is töretlen lesz, mert a műszaki fejlődés lehetővé teszi, hogy valóban sörízű alkoholmentes sörök készüljenek. 

A Portfolio interjút közöl a Saxo Bank kötvénypiaci elemzőjével, aki szerint a magyar gazdaság több területen is komoly előrelépést ért el. Simon Fasdal kiemelte, hogy a kedvező tendencia folytatódhat, bár kicsit lassabb lehet a javulás. Hozzátette: akár még az utóbbi időszaknál is alacsonyabb hozam várható, de hosszabb távon a nemzetközi hozamkörnyezet emelkedésével fel kell készülni a magasabb hozamokra. 

A Világgazdaság cikke szerint tovább drágulnak az építőanyagok. A vevők várólistára és öt-nyolc százalékos áremelkedésre számíthatnak. A kivitelezési kapacitás hiánya miatt egyre nő a kereslet a minőségi mellett a kevesebb élőmunkát igénylő késztermékekre. 

Tisztul a magyar cégvilág – írja a Magyar Idők. A lap hangsúlyozza, hogy két év alatt 25 ezer társaság tűnt el Magyarországról. Szakértők szerint a cégszám csökkenése ugyanakkor inkább a kedvező gazdasági változások közé sorolható: korábban rengeteg alvó vállalkozást alapítottak idehaza, az akár kétes, jogellenes célra is felhasználható társaságok nagyobb részének eltüntetése pedig akár hosszú évekig is eltarthat.

Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×