Infostart.hu
eur:
387.77
usd:
329.09
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Óriási veszélyben a madarak

Évente közel százezer madarat ér halálos áramütés Magyarországon, amelyek természetvédelmi értéke megközelíti az egymilliárd forintot, de eszmei értékük ennél sokkal magasabb lehet, ezért is szükséges védelmük - hívta fel a figyelmet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.

A légvezetékek földkábeles kiváltásáról szóló Akadálymentes égbolt megállapodást tíz évvel ezelőtt írta alá az akkori három magyarországi áramszolgáltató a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal (KvVM), valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME).

Semjén Zsolt igazi hungarikumnak nevezte, hogy az 1900-as évek elejétől törvényi szinten védik az országban a madarakat. Megjegyezte, hogy míg 1940-ben 8000 gólya élt az országban, 1980-ra számuk - egyebek mellett az áramütések következtében - 4000-re csökkent. A védelmi intézkedéseknek köszönhetően azonban a populáció azóta 5000-re bővült, ami jelzi az intézkedések szükségességét - tette hozzá.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter korszakos jelentőségűnek nevezte a tíz évvel ezelőtti Akadálymentes égbolt-megállapodást, amelyben a környezetvédelmi tárca, az áramszolgáltatók és a madárvédők megállapodtak abban, hogy megpróbálják kiváltani a madarak életét veszélyeztető technológiákat. Szavai szerint az elmúlt tíz évben jelentős volt az előrelépés ezen a területen. Ismertette, hogy 3500 kilométer hosszú szakaszt tettek védetté a szolgáltatók az áramütés ellen, 120 kilométernyi légkábelt cseréltek földkábelre és 2724 darab láthatósági eszközt helyeztek ki együttműködve a nemzeti parkokkal és a madártani egyesületekkel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×