Jelentős fejlesztésekre készül idén a Főtáv, azaz a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. – közli a Világgazdaság. A társaság Budapest több, eddig nem távfűtött kerületét is hálózatához csatlakoztatná, valamint előkészíti két biomassza-tüzelésű fűtőmű megépítését is. Mindezek beruházási igénye meghaladja a 10 milliárd forintot.
A Magyar Időkben arról olvashatnak, hogy legkésőbb március elsejéig kell rendeznie az esedékes díját annak a másfél millió gépjármű-, köztük csaknem egymillió személyautó-tulajdonosnak, akinek év végi évfordulós kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása van. Különösen az idei kampányban biztosítót váltó mintegy százezernyi autósnak kell figyelnie, mert ha nem kapnák meg a díjfizetésről szóló értesítést, az elmaradás akkor is az üzemben tartók felelőssége.
A Magyar Nemzet szerint forradalmasíthatná a hazai nyugdíjrendszert a munkáltatói nyugdíjszolgáltatók megjelenése, ami akár a hazai nyugdíjrendszer harmadik lába is lehetne. Elterjedésük legnagyobb akadálya, hogy az önkéntes nyugdíjpénztáraktól eltérően nem élveznek adókedvezményt az oda irányuló befizetések, ez pedig elveszi a munkáltatók kedvét az alapítástól. Pedig – mint a lap fogalmaz – nem volnának konkurenciái a már jól beágyazott önkéntes nyugdíjpénztáraknak, mert egészen más elvek alapján működnek.
A Portfolio annak járt utána, hogy mennyivel nőtt ténylegesen 2010 óta a magyarországi munkavállalók száma. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis 2010-ben 10 év alatt 1 millió új munkahelyet ígért, és csaknem nyolc év elteltével 736 ezer új munkahelyről számolt be. A portál azonban részletesen bemutatja, hogy a foglalkoztatás bővülésének hányad részét adta a közfoglalkoztatás, a külföldi munkavállalás, illetve az elsődleges munkaerőpiac.
A Világgazdaság szerint küszöbön a devizaháború: az eurózóna jegybankja ugyanis veszélyeztetve látja a devizapaktumot, míg az Atlanti-óceán mindkét partján gyenge fizetőeszközt szeretnének. Az említett IMF-megegyezés arról szól, hogy a politikai döntéshozók nem próbálják befolyásolni a devizaárfolyamokat, nemrég azonban a cikk szerint amerikai részről történt erre kísérlet, ezért lát bizonytalansági tényezőt az erős euróban az Európai Központi Bank.
A Pénzcentrum arról ír, hogy több mint 755 milliárd forintnyi gazdasági kárt okozott a hamis gumiabroncsok és akkumulátorok eladásából származó közvetlen bevételkiesés a legális piaci szereplőknek évente az Európai Unióban, ami a két szektor eladásának nagyjából 7,5, illetve 1,8 százalékát jelenti a 2010-2015 közötti időszakban. A szigorúbb magyar ellenőrzési gyakorlat nyomán azonban a Magyarországra vonatkozó hamisítási ráta mindkét szektorban az európai átlag alatt helyezkedik el.