eur:
394.04
usd:
364.79
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
A legtöbben egyáltalán nem hagyományos temetést szeretnének

A legtöbben egyáltalán nem hagyományos temetést szeretnének

Szórásos temetést szeretnének maguknak a magyarok legnagyobb arányban, amit az urnás, és végül a legdrágábbnak számító, tradicionális koporsós búcsúztatás követ - derült ki egy, a temetkezési tervekről készített, országos reprezentatív kutatásból. A könnyűzenét kétszer annyian preferálnák a gyászszertartás alatt, mint a klasszikust, és a válaszadók 17 százaléka attól sem zárkózna el, hogy hozzátartozói, barátai a klasszikus fekete helyett színes ruhában kísérjék őket utolsó útjukra.

A magyarok jellemzően nem gondolnak saját halálukra, így a temetésre sem – derült ki a 4Life Direct felméréséből, amely arra kereste a választ, milyen temetkezési formát részesítenek előnyben a magyarok, és milyen gyászszertartást képzelnek el maguk számára.

A temetési módokról szóló kérdésre 22 százalékban válaszolták, hogy még nem foglalkoztak a témával, további 15 százalékot pedig nem érdekli, milyen módon lesz eltemetve, ők főleg a fiatalabbak és a nyugat-dunántúliak.

A szórásos temetést a megkérdezettek harmada választaná

(33 százalék), főleg az 50 év felettiek, a koporsóst 12, míg az urnás temetést 18 százalék. A régiós összevetésből az is kiderült: az Alföldön szignifikánsan magasabb arányban választanák a hamvak szétszórását, míg a helyszíneket nézve folyót, erdőt és tengert jelöltek meg a legnagyobb arányban.

A temetés alatti zenén a többség, 65 százalék még nem gondolkodott el, különösen igaz ez a fiatalabb, Budapesten élő nőkre. Azok, akiknek volt elképzelésük, jellemzően - 18 százalékban - könnyűzenét választanának, de 9 százalékuk - főként a férfiak - klasszikus zenés temetést szeretnének, míg templomi zenét mindössze 6 százalék. Minden régióban a könnyűzene a legnépszerűbb, de a Dél-Dunántúlon és Észak-Alföldön magasabb arányban említették a klasszikus zenét is.

A megkérdezettek mintegy fele tudta megmondani, hogy kit választana a gyászbeszéd elmondására. Egyik családtagját, barátját, ismerősét 23 százalékuk választaná, míg ennél valamivel kevesebben, 18 százalék szeretné azt, ha pap vagy lelkész tartaná a beszédet - főként az idősebb korcsoport, az 50-65 évesek vélekednek így. Régiók szerint vizsgálva a Közép-Dunántúlon és Észak-Alföldön magasabb arányban szeretnék, hogy a pap vagy lelkész tartson beszédet, míg a dél-dunántúli régióban a legalacsonyabb az így vélekedők aránya.

A szertartáson megjelentek ruházatáról szintén körülbelül minden második válaszadó gondolkodott el, és ők a két végletet választották: 27 százalékuk maradna a hagyományos fekete ruháknál, 17 százalékuk viszont azt szeretné, ha a hozzátartozók, barátok, ismerősök színes ruhákban jönnének el. Fehér ruhás temetést 2 százalék választana, míg a megkérdezettek 4 százalékának lényegtelen a ruhák színe, szerintük jellemzően nem ez a fontos, hanem maga a tiszteletadás.

A hagyományos temetkezési formához a legtöbben tradicionális síremléket társítanának:

a túlnyomó többség, 5-ből csaknem 4 válaszadó klasszikus sírkövet szeretne magának, míg minden 10. inkább növényt ültettetne a sírjára. A kripta, vagy táblával ellátott pad, illetve szék nem volt jellemző a válaszok között.

A koporsóra rakott virágokon a budapestiek gondolkodtak el a legkevésbé, háromnegyedüknek ez nem jutott még eszébe, míg vidéken közel kétharmad ez az arány. Azok körében, akik tudtak válaszolni, a rózsa volt a legnépszerűbb, a 30-49 évesek 15 százaléka, míg az 50-65 évesek 21 százaléka választaná ezt a virágot.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.28. csütörtök, 18:00
Havasi Katalin
a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×