Infostart.hu
eur:
383.53
usd:
329.65
bux:
124570
2026. március 10. kedd Ildikó
Földváryné Kiss Réka: Arcot kell adni 56-nak

Földváryné Kiss Réka: "Arcot kell adni 56-nak"

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke szerint gyakorlatilag újra kell olvasni az 1956-os pereket. Földváryné Kiss Réka az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta, az elmúlt időszak történészi kutatásai azt mutatják, hogy alapvető kérdéseket nem tisztáztak.

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke szerint kevés olyan XX. századi esemény van a magyar történelemben, amiről annyit írtak és beszéltek, mint 1956-ről. Földváryné Kiss Réka hozzátette: vannak fontos alapkérdések, amiben van történészi egyetértés, de alapvető kérdéseket még nem sikerült tisztázni.

„A Tóth Ilona-üggyel kapcsolatban arról folyik a szakmai vita, hogy lehet-e a több tízezer oldalas iratból következtetni, hogy azok az emberek mit csináltak, mi történt valójában. Ez azért is nagyon fontos, mert vannak más perek is, amelyek nincsenek annyira a köztudatban.”

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke hozzátette: a történész sokat tud dolgozni az emlékekből; kiegészít vagy pontosít a kutatáskor. Földváryné Kiss Réka hozzátette: 1956 az egyik olyan legfontosabb történelmi esemény, amely a legnagyobb társadalmi megmozdulást hozza.

„Az egész térség megmozdult, de ilyen jellegű fegyveres összecsapás, szabadságharc csak Magyarországon történt.

Van a forradalomnak egy második szakasza, egy nagyon erős politikai ellenállás. Ha jobban megnézzük a történéseket, és erről kevesebbet beszélünk: decemberben újra forradalmasodott a vidék. Amikor elkezdődtek a letartóztatásokat, a helyi közösségből kiemelték azokat az embereket – letartóztatták, internálták, megverték őket -, akik hitelesek, akikre odafigyeltek, a vidék újra fölkel. December 4-én nemcsak Budapesten van nőtüntetés, ami óriási dolog, hanem rengeteg helyen emeli fel még egyszer a szavát a társadalom.”

Földváryné Kiss Réka arról is beszélt, hogy minden közösség őrzi a maga emlékét, ugyanakkor ezek az életpályák nincsenek olyan mélyen a közgondolkodásban. A kivégezett forradalmárok teljes életútjairól nem lehet olvasni, és azt sem lehet megtudni, hogy 56-os megtorló per volt. Ezeket még kutatja a bizottság

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke szerint

október 23-a a szabadságvágy szimbóluma.

November 4-e azonban más miatt fontos, ezt a kommunista diktatúra embertelenségének szimbólumaként tartják számon - mondta Földváryné Kiss Réka.

„56 az első olyan forradalom, az egyik az első olyan tömegesemény, amit a média közvetít. Több mint 150 nyugati tudósító volt itt. November 4-e rendkívül fontos szimbólum az egész világ számára, az embertelenség, a terror szimbóluma. Nem véletlen, és ez a rendszerváltáshoz vezet, hogy 56-nak milyen súlya és emlékezete van. 1988-ban a Pére-Lachaise temetőben Nagy Imre és mártírtársainak az akkori párizsi polgármester, Jacques Chirac szimbolikus sírhelyet adományozott.”

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke arról is beszélt, hogy, óriási a felelősségük azért, hogy vissza tudják-e helyezni 1956-ot a történeti emlékezeti kultúrában arra a helyre, amit megérdemel. Földváryné Kiss Réka úgy fogalmazott: arcot kell adni 56-nak.

„Élővé lehet tenni. Amennyire erőnkből telik, sokat járunk iskolákba és tartunk rendhagyó történelemórákat. Az a tapasztalatom, hogy ha a személyes történeteken keresztül tudjuk elmondani 56-ot, azt át lehet élni. Nem hőstörténeteket kell kreálni, ezek valódi történetek.”

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke arról is beszélt, hogy 1963 után is indultak 1956-hoz köthető perek. Ezeket az ügyeket azonban meg kell találniuk, tovább kell még kutatniuk.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Élő: Galatasaray–Liverpool, magyarokkal

Élő: Galatasaray–Liverpool, magyarokkal

A Galatasaray és a Liverpool isztambuli mérkőzésével kezdődik a labdarúgó Bajnokok Ligája 2026-os negyeddöntőinek sora. Kerkez Milos és Szoboszlai Dominik ott van a Vörösök kezdő csapatában, Sallai Roland a tartalékok közé került a másik oldalon.

Steiner Attila: hármas csomagba került a védett üzemanyagár – így marad meg a kereskedők profitja is

Három rendeletet fogadott el a kormány annak érdekében, hogy védje a hazai az üzemanyagpiacot és a hazai fogyasztókat. Felszabadította a stratégiai készleteket, védett árat vezetett be, és nagykereskedők is olcsóbban kaphatják üzemanyagot, valamint az adótartalom is csökken, de még a kiskereskedőknek is megmarad a profitjuk. Az InfoRádió Steiner Attilát, az Energiaügyi Minisztérium államtitkárát kérdezte a részletekről.
inforadio
ARÉNA
2026.03.11. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Amerika a győzelem kapujában, Trumpot fenyegeti Irán, európai hadiflotta indul meg a Közel-Keletre - Híreink az iráni háborúról percről percre kedden

Amerika a győzelem kapujában, Trumpot fenyegeti Irán, európai hadiflotta indul meg a Közel-Keletre - Híreink az iráni háborúról percről percre kedden

Republikánus vezetőknek tart sajtónyilvános beszédet Donald Trump elnök Floridában: az elnök eddig elsősorban Iránról beszél. Az amerikai vezető úgy látja: a háborúnak hamarosan vége, az USA és Izrael győzni fog, Irán gyakorlatilag katonailag és politikailag megsemmisült. Az iráni háborúnak lényegében vége van, Amerika elérte a céljait – jelentette be ma este Donald Trump amerikai elnök. Franciaország a Közel-Keletre küld nyolc fregattot, két helikopter-hordozót és a Charles de Gaulle repülőgép-hordozót – jelentette be ma este Emmanuel Macron francia elnök. Törökország „figyelmeztetést” küldött Teheránnak, miután az iráni haderő ismét ballisztikus rakétát lőtt ki a NATO-tagállamra – idézi Recep Tayyip Erdogan török elnököt a Times of Israel. A török vezető hangsúlyozta: ha Irán további lépéseket tesz, a két ország ezeréves kapcsolata összeomolhat. Miközben Amerika jeleket küld Iránnak arról, hogy tárgyalni akarnak, Teherán halálosan megfenyegette az amerikai elnököt. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni konfliktus legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×