Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Összefogtak az ellenzéki pártok

Összefogtak az ellenzéki pártok

Egy új és igazságos választási rendszer bevezetésének tervéről írtak alá megállapodást nyolc ellenzéki tömörülés - a Demokratikus Koalíció, az Együtt - a Korszakváltók Pártja, a Lehet Más a Politika, a Magyar Liberális Párt, a Magyar Szocialista Párt, a Modern Magyarországért Mozgalom, a Momentum Mozgalom és a Párbeszéd Magyarországért Párt - képviselői szombaton Budapesten.

A Közös Ország Mozgalom által a Kossuth tér és az Alkotmány utca találkozásánál szeptember 1-jén felállított Agóránál tartott aláíráson részleteiben nem ismertették a törvényjavaslatként benyújtani kívánt indítványt, a szervezők az MTI érdeklődésére azt közölték, "a javaslat egyelőre nem sajtónyilvános".

Az aláírók egyikétől az MTI úgy értesült: kétfordulós, a német rendszerre hasonlító megoldásban listás mandátumokkal korrigálnák az egyéni választókerületekben kialakult eredményt, így a 200-220 fős törvényhozás összetétele leképezné a választásokon szerzett szavazati arányokat.

A felszólalók közül Juhász Péter, az Együtt elnöke jelezte, ők lemondtak a nyílt lista bevezetéséről, Gyurcsány Ferenc, a DK vezetője azt közölte, záradékkal látták el a megállapodást, mert nem támogatják, hogy a múltban életvitelszerűen Magyarországon kívül tartózkodók is voksolhassanak, míg Bősz Anett ügyvivő közlése szerint a Liberálisok a parlamenti küszöb esetében tettek ugyanígy.

Gyurcsány Ferenc az aláírás előtt kijelentette, látható, hogy "intellektuálisan és emberileg lényegesen jobb állapotban van a demokratikus ellenzék, mint ahogy az kívülről tűnik", s ha az egyik legnehezebb kérdésben, a választójogban egy hónap alatt egyezségre tudtak jutni, "még az is lehetséges, hogy ezek a pártok, mozgalmak, jól tudják vezetni ezt az országot".

Bősz Anett szerint "talán ennyire fapadossá kellett váljon a helyzet az ellenzéki padsorokban, (...) hogy végre valami változzon", és évek óta végre áradó kompromisszumkészséggel tárgyaljanak képviselőik. Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke pedig annak a reményének adott hangot, hogy ez az aláírás "nem valaminek a vége, hanem valaminek a kezdete".

Molnár Gyula, az MSZP elnöke szerint fontos megmutatni, hogy lehet változtatni a választási rendszeren, ugyanakkor jelezte, nincsenek illúziói, de jövőre a hatályos rendszerben győzik le a Fideszt, és azt követően vezetik be ezt a reformot.

Az aláírás előtt egy bekiabáló zavarta meg a rendezvényt, hazaárulónak nevezve azokat, akik nem akadályozták meg, hogy az alaptörvény lépjen annak az alkotmánynak a helyébe, amelyre korábban maguk is felesküdtek; a középkorú férfit kikísérték a rendezvénysátorból a rendőrök, akikkel aztán az utcán még hosszan vitatkozott.

Címlapról ajánljuk
Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

2024-ben próbált hadiállapotot bevezetni, de az alkotmányos reflexek működtek, sőt egy előre hozott választáson Jun Szogjol minden hatalmát elvesztette, így elsőre szigorúnak látszó ítélet vár rá. Három rettenetes út állhat előtte, de csak európai szemmel, a dél-koreai történelem ugyanis más mintázatokat mutat. Nagy Angelina, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban magyarázta el a részleteket.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×