Anyagi problémák

A szervezet megállapításai között szerepel, hogy a rendelőintézetekben, szakrendelőkben alkalmazottként foglalkoztatott szakdolgozók nem teljeskörűen kapták meg az egészségügyi béremelést, ami a munkaerő elvándorlását és ellátási gondot okozott, okozhat. Emellett a járóbeteg ellátásban a munkahelyi pótlék is elfogadhatatlanul alacsony (a pótlékalap 36%-a, azaz 7200 forint havonta).

Eltűnő képzések

A szakasszisztensi képzések száma – minden, az elmúlt években bevezetett kormányzati intézkedések ellenére – csökkent vagy megszűnt, ezért

bizonyos szakasszisztensi területen létszám komoly létszámhiány van

- hívta fel a figyelmet a szervezet. A jelenlegi szakasszisztensi képzések nagy része nem állami, hanem magáncégek szervezésében valósul meg. A képzések csak bizonyos létszámmal indulnak (a szemészeti szakasszisztensi képzés például ismét hiányzik).

A képzések költségei jelentősen megemelkedtek, amit a kieső munkaidő és a helyettesítés pótlásának terhei miatt sem tudnak felvállalni a munkáltatók.

Létszámgondok, más végzettségűek

A fentiek erőteljes létszámproblémákat is okoznak, és a helyzet csak rosszabb, ha a továbbképzéseken részt vevő, beteg vagy szabadságon lévő kollégákat kell pótolni.

További gond a szervezet közleménye szerint, hogy túl kevesen végeznek sürgősségi betegápolóként, pedig sokkal többre volna szükség. A munkáltatók ezért

más végzettségű szakdolgozókat irányítanak át erre a területre,

akik sem szakmai felkészültségben, sem kommunikációban nem érik el a sürgősségi szakápolótól elvárható tudásszintet. Ezt a problémát fokozza az elégtelen kommunikáció az orvosok és a szakdolgozók között.

Az orvos adminisztrál

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESzT), vagyis a „felhő” novemberi bevezetésére a szakdolgozók nincsenek kellő mértékben felkészítve.

A jelenlegi tervek szerint minimális lesz a hozzáférési lehetőségük az elektronikus betegfelülethez,

ezért az adminisztrációt jelentős mértékben az orvosoknak kell elvégezni,

ami jelentősen meg fogja növelni az egy betegre jutó ellátási időt. Ismereteink szerint a szakdolgozói hozzáférésének kiterjesztése 1-2 éven belül fog csak megvalósulni, ami bizonytalanságot okoz.

Gond továbbá a védőruhák hiánya, amit gyakran saját tulajdonból pótolnak a dolgozók és a ruháikat otthon kénytelenek mosni is.

Inkább a sürgősségire mennek

A sürgősségi betegellátó osztályok járóbeteg forgalma jelentősen megemelkedett, ennek a szervezet közleménye szerint nagyrészt az az oka, hogy

a megjelenő betegek közel harmada a távolabbi járóbeteg szakrendelési, vagy diagnosztikai időpontját nem hajlandó kivárni,

ezért keresi fel ezen ellátási formát. Az előjegyzési és várólisták kikerülése lassan uralhatatlan mértéket ölt a sürgősségi területeken. A betegek a hosszú várakozási idő alatt a szakdolgozókkal türelmetlenek, lekezelően, durván, fenyegetően viselkednek, de ez az orvos jelenlétében ez már nem jellemző.

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozó Kamara Országos Elnöksége azt javasolja, hogy

• terjesszék ki a Kollektív Szerződést valamennyi ágazati szolgáltatóra,
• módosítsák az ágazati bérrendezés mértékét és ütemezését, változtassanak a pótlékrendszeren,
• a járóbeteg-ellátás minimum szintjeit szabályozó rendeletet hozzák összhangba az új szakképzési rendszerben megszerezhető szakképesítésekkel és végzettségi szintekkel,
• oldják meg a védőruha-ellátást a járóbeteg-ellátásban is.
• Azzal együtt, hogy a szervezet támogatja a kiterjesztett hatáskörű ápolók alkalmazását a járóbeteg-ellátásban is a krónikus betegek ellátásakor, szükségesnek tartják az így elvégezhető feladatok rendszerének felülvizsgálatát.
• Módosítani kell a járóbeteg-utakat az alapellátás, a sürgősségi járóbeteg-ellátás és a szakellátás között, hogy tehermentesíteni lehessen a sürgősségi betegellátó osztályokat.