Eddig 800 millió euróba, 270 milliárd forintba került a határ védelme, amit a kormány lényegében egyedül finanszírozott, mondta Lázár János. Ezért Orbán Viktor miniszterelnök levélben kéri Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét arra, hogy Olaszországhoz, Görögországhoz és Bulgáriához hasonlóan a magyar rendkívüli költségek viseléséhez 50%-ban, 400 millió euróval járuljon hozzá. Ezt a manapság sokszor szóba kerülő európai szolidaritás jegyében tette - mondta később a menekültkvóta-kérdésre utalva Lázár János.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy ha Brüsszel visszautalja ezt a pénzt, az visszakerül a központi költségvetésbe, de annak felhasználásáról még nincs döntés. Az 50 százalék a magyar kormány ajánlata.

Lázár János szerint Brüsszeltől gyors válaszra számíthatnak Orbán Viktor politikai nyilatkozatára.

A miniszter beszámolt arról, hogy milyen kérdések kerültek szóba az augusztusi kormányülésen.

• Megállapodás született a kútfúrások ügyében, feltérképezték az országot, jöhetnek a rendeletek - részletek itt.
• Száz új mentőautót vesznek a jövőben évente - erről itt és a témáról korábban itt írtunk.
• A hazai gyógyszergyárak Magyarországon végezhetnék a kísérleteiket, hogy a kutatás-fejlesztési célú források itthon maradhassanak.
• Településvédelmi kézikönyvet kell létrehozniuk a településeknek december 31-ig. Ezekben a dokumentumokban határozzák meg a helyi fejlesztések irányát.
• Fejlesztik a fővárosi szakrendelőket és a járóbeteg-ellátást.

Az újságírói kérdéseknél még jó pár téma szóba került.

Kötelező államtudományi mesterképzés

2023. január 1-től csak az tölthet be vezető pozíciót a közigazgatásban, aki elvégezte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemrég indult államtudományi mesterképzését - derült ki az Index birtokába került kormányzati előterjesztésekből. Ezzel kapcsolatban Lázár János szerint reális elvárás, hogy államtudományi végzettsége legyen az államigazgatásban dolgozóknak.

A köztelező szabály érintetné a minisztériumi vezetőket, az államtitkárokat és helyettes államtitkárokat, az állami intézményeknél dolgozó főigazgatókat és igazgatókat, a hivatalvezetőket, a központi államigazgatási szerv vezetőjét, a külképviseletek vezetőit.

A képzés a miniszter szerint nem ideológiai képzés lesz az 5 éves, a "jogi doktorátushoz hasonlóan szigorú" oktatás.

Újabb kerítés

Vizsgálja a kormány, hogy van-e szükség a magyar-román határon kerítés építésére. Ennek oka, hogy a csempészek gépjárműveken hozzák át Szerbiából az embereket.

Ha a számuk elér egy kritikus szintet, a kormány lépni fog

- mondta Lázár János.

CEU-ügy

Nem igazán haladnak a tárgyalások New York állammal - mondta Lázár János a kormányinfón, közölve: nem beszéltek erről tegnap a kormányülésen.

"Nem a kormány van lépéskényszerben" - tette hozzá Kovács Zoltán kormányszóvivő, hiszen elfogadtak egy törvényt, most azt be kell tartani. Ezután lényegében az intézményt hibáztatva arról beszéltek, hogy a CEU-nak lett volna lehetősége és ideje előkészíteni a megállapodást New York állam és Magyarország között.

Tramtrain + vasútvillamosítás

A minisztertől megkérdezték, hogy bár az eredetileg tervezett 23 milliárdos költség megduplázódása miatt korábban a projekt leállítását javasolta, most 74,6 milliárd forinttal - ami már négyszeres összeg - mégis megjelent az építés a Magyar Közlönyben. 

Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy a tramtrain megépítése összefüggés a déli országrész vasúti (és közúti) közlekedésének fejlesztésével. Villamosítják a Szabadka-Szeged-Hódmezővásárhely-Békéscsaba vonalat, erről korábban Orbán Viktor is beszélt, és kormánydöntés is született. Gyula lobbizik, szeretne csatlakozni ehhez a fejlesztéshez. Ezzel együtt épül meg a tramtrain, a Strabag által építendő, Hódmezővásárhely és Szeged közötti vonalrész.

Korábban a kormányhatározat mellékletéből kiderült, hogy a pénz nagy részét a hódmezővásárhelyi munkálatokra fordítják, a 3,3 kilométer hosszú, egyvágányú, kitérős rendszerű villamosvasúti vonal megépítésére, a Szeged és Vásárhely közötti, 22 kilométeres nagyvasúti pálya felújítására, hogy 100 kilométeres óránkénti sebességgel száguldhasson a tramtrain, az algyői állomás átépítésére és az algyői vasúti Tisza-híd felújítására - írta a délmagyar.

Orbán Viktor azt szeretné, ha a vajdasági és Arad megyei magyarok átjárjanak a határon, itt járjanak egyetemre és vegyenek igénybe szolgáltatásokat, hogy a magyar állampolgárságuknak gyakorlati és gazdasági következménye is legyen - mondta el Lázár János.

Közszolgák átterelése a versenyszférába

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta korábban, hogy az állami szférából 200 ezer embert lehetne átterelni a versenyszférába. Ezzel kapcsolatban Lázár János először azt mondta, hogy "az államtitkárok így szoktak járni, hogy "lehetne", mert a kormány mondja meg, mi lesz".

Azután kifejtette: valóban munkaerő-tartalékot jelent az állami szektor, amelynek létszáma - vagyis a közpénzből működő munkahelyek száma - jelenleg egymilliós.

Szerinte 100-150 ezer emberrel többen vannak a közszférában,

de a rendszer leépítése nehéz. Ennél konkrétabb választ nem adott, csak hozzátette: a közfoglalkoztatottság leépítése is évek kérdése, az elérendő szám valahol 50-100 ezer között van szerinte.

Médiavásárlás

A Fidesz-közeli vállalkozók utóbbi időkben tapasztalható médiavásárlásáról a miniszter azt mondta, hogy ezek a vállalkozók így fejezik ki támogatásukat, valamint e médiumokra szüksége van a kormánynak, hogy a politikai álláspontját közvetíteni tudja a tömegekhez.

Hozzátette: vannak a baloldali gondolkodás szellemében működő médiumok is. Szerinte az a lényeg, hogy mindez nyíltan és átláthatóan történjen.

Rezsicsökkentés

A miniszter azt is elmondta, hogy nincs napirenden újabb rezsicsökkentés, de ennek nincs köze a folyamatban lévő brüsszeli eljáráshoz.