A portál szerint hetek óta egymásra mutogatnak a piaci szereplők - úgy tűnik, mintha más lenne fontos a termelőnek, a kereskedőnek és a malomiparnak.

"Én 4400 forintért tudtam eladni mázsánként az étkezési búzámat, de a sokkal többet termő takarmánybúzáért is lehet kapni 4100-4200 forintot, így nem éri meg az étkezésivel kínlódni. Hosszabb távon belátható, hogy ez a folyamat hová vezet. A nagykereskedők, a nagyobb felvásárlók az üzletpolitikájukkal azt fogják elérni, hogy a malmi minőségű búzát a gazdák nem fogják termelni. Abszurdum, hogy takarmánybúzából csinálnak a pékek adalékanyaggal különböző minőségű kenyereket, miközben ugye remek gabonatermő vidék vagyunk - vázolta a véleményét a haon.hu-nak Örvendi László, a Magosz megyei elnöke.

Társi László nagyrábéi gazda azt mondta, hogy a környékükön 5 tonna körül van a hektáronkénti átlag. Ez rendben is lenne, a gondokat szerinte máshol kell keresni. "Hat egység levágott búzából egy lett étkezési minőség, ami felettébb gyanús.

Vagy meg kellene változtatni a sütőipari értéket, vagy pedig megmondani az embereknek, hogy bizony takarmánybúzából lesz a kenyér.”

A jó minőséget szorgalmazná a volt elnök

Lakatos Zoltán, a Hajdúgabona Zrt. vezérigazgatója, a gabonaszövetség volt elnöke világossá tette, hogy a kereskedőnek egy a fontos: megnézi, hogy mennyi a búza ára a tőzsdén, és ha ennyiért megéri, akkor vásárol olyan és annyi búzát, amit és amennyit a piacon el lehet adni. Ezzel szemben a malomipar számára a minőség az elsődleges. 

A cégük a malmaikba a megyéből fel tudták vásárolni az őrléshez szükséges minőségi gabonát. A gazdák helyében ő a minél jobb minőségre törekedne.