eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

Mindent a felvételi ponthatárokról és az érettségikről

Az idén az általános felvételi eljárásban jelentkező 105 868 fiatalból 72 641-en nyertek felvételt - mondta Horváth Zita felsőoktatási helyettes államtitkár csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.

Horváth Zita közlése szerint állami ösztöndíjas formában 55 733-an, önköltséges formában 16 908-an tanulhatnak majd. Alapképzésben 47 684 diák, osztatlan képzésben 7462 hallgató, mesterképzésben 11 540 kezdheti meg tanulmányait. Felsőfokú szakképzésre 5955-en kerültek be. Nappali rendszerben több mint 51 ezren, levelezőn több mint 20 ezren tanulhatnak.

Az összes jelentkező közül első helyre 51 százalék nyert felvételt, összesen a jelentkezők 68,8 százaléka bekerült valamely felsőoktatási intézménybe.

Alap és osztatlan képzésben gazdaságtudományokra 17,1 százalék, műszaki területre 15,4 százalék, pedagógusképzésre 13 százalék került be, amelyet az informatika, bölcsész, orvos és jogi képzés követ - ismertette.

A legnagyobb létszámok

A legtöbb jelentkezőt felvett képzéseket nézve első helyen a mérnökinformatikus áll, amelyet a gépészmérnök, a programtervező informatikus, a gazdaságinformatikus, az általános orvos követ. Ezután jön a villamosmérnöki szak, az anglisztika, az óvodapedagógus, a biológia és a tanító.

Az első helyes jelentkezéseknél az informatika területén nőtt a felvettek száma, a pedagógusképzésben megegyezik a tavalyival, a műszaki és a természettudományok területén egyszázalékos a csökkenés.

A helyettes államtitkár kitért arra is: a jelentkezők közül némileg nőtt azoknak a száma, akik már rendelkeznek nyelvvizsgával.

A legtöbb hallgató az ELTE-re került be, második helyen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem áll, amelyet a Debreceni Egyetem követ. Negyedik helyre a Szegedi Tudományegyetem, ötödikre a Pécsi Tudományegyetem került.

  • Mesterképzésben az első három hely megegyezik az alapképzés sorrendjével, itt negyedik helyen a Budapesti Corvinus Egyetem áll, amelyet a Pécsi Tudományegyetem követ.
  • Képzési területet vizsgálva a gazdaságtudományok után a bölcsészettudomány, majd a pedagógusképzés került a dobogóra.
  • A legnagyobb létszámú mesterképzés a pszichológia, a vezetés és szervezés illetve a kommunikáció- és médiatudomány.
  • Nőtt az osztatlan tanárképzésre felvettek száma is.

Horváth Zita a duális képzésről elmondta: idén jelentősen nőtt a felvettek száma, a tavalyi közel hétezerhez képest több mint 9600 hallgató került be. Úgy látta: nagyon jók a visszajelzések, egyre népszerűbb képzési formáról van szó, amely vonzó a pályakezdő fiatalok számára.

3,66 az átlag

Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár elmondta, hogy érettségit 106 907 diák tett, az összes értékelt tantárgyi vizsga meghaladta a 417 ezret. A bevezetett változások növelték a vizsgatárgyak számát is - jelezte.

Az eredmények megegyeznek a tavalyival, azaz 3,66 volt az átlag. Nem lehet állítani, hogy nehezítette volna az érettségi a felvételizőknek a pályát - jegyezte meg.

Hozzátette: a szakmai érettségi szintén alapvetően jó eredményeket hozott, a bukási arány a szakmai vizsgáknál mindössze 0,95 százalék volt.

Kitért arra is: az érettségizők és felvételizők száma meghaladta az 57 ezret.

Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke kiemelte: közel 900 ezer dokumentumot dolgoztak fel, ezen felül 755 721 érettségi eredmény, 11 827 nyelvvizsgaadat, több mint egymillió pontszám van az adatbázisban.

Az eredményekről közel 100 ezer SMS-t küldtek ki valamivel több mint egy óra alatt.

A besorolási döntés augusztus 5-ig személyre szabottan megjelenik a www.felvi.hu oldalon. Jogorvoslatot 15 napon belül az Oktatási Hivatalhoz lehet benyújtani az emberi erőforrások miniszterének címezve.

Jön a pótfelvételi

Péntektől elindul a pótfelvételi, amire kizárólag e-felvételin lehet jelentkezni, egy helyre és alapvetően önköltséges helyekre. Azok jelentkezhetnek, akik nem vettek részt az általános eljárásban, vagy nem kerültek be egyetemre, főiskolára.

A jelentkezési és hitelesítési határidő augusztus 7., a ponthatárokat augusztus 25-án állapítják meg.

  • Kérdésre Horváth Zita elmondta: megkezdődtek a tárgyalások a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK) csaknem egy hónappal ezelőtt, s ez érinti a hallgatói szolgáltatásokon át az ösztöndíjakat, a sportlehetőségeket egyaránt. Augusztus 20-a után további egyeztetések lesznek, s reményei szerint ősszel eredményeket tudnak felmutatni.
  • Maruzsa Zoltán az iskola-igazgatói kinevezéseket firtató kérdésekre hangsúlyozta: meggyőződése, hogy szakmai döntések születnek. Ugyanakkor neki hivatalból nincs rálátása ezekre a konkrét ügyekre.
  • Kovács Zoltán kormányszóvivő disszertációjáról szóló hírre azt mondta: a két érintett intézmény szenátusa tud vizsgálatot elrendelni és lefolytatni.
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×