Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint minden uniós intézmény, így az Európai Bíróság is a Soros-terv végrehajtásán dolgozik. Völner Pál ezt arra reagálva mondta szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján, hogy Yves Bot, az Európai Bíróság főtanácsnoka a magyar és a szlovák kereset elutasítását javasolta állásfoglalásában a menedékkérők tagállamok közötti elosztását célzó uniós mechanizmus ellen indított perben.

Az államtitkár úgy fogalmazott: sajnos a legrosszabb feltételezéseiket igazolta a főtanácsnok indítványa, Yves Bot mintha a Soros-terv részeként csatlakozott volna az előtte felszólalókhoz, az Európai Bizottsághoz, az Európai Tanácshoz. Hiszen a nyilatkozat fő elemei politikai tartalmúak, és gyakorlatilag ezekkel akarja elfedni a jogi érvek hiányát - értékelt Völner Pál.

Ugyanígy nyilatkozott Szijjártó Péter szerdán egy más témában tartott sajtótájékoztatón: "Soros György államfői pompával történő brüsszeli fogadása után érdekes módon minden európai intézmény még további nyomást helyezett" Magyarországra és a közép-európai országokra, hogy illegális bevándorlókat fogadjanak be. "Mi nem akarunk illegális bevándorlókat befogadni, megvárjuk a bíróság döntését" - jelentette ki.

EU: nem elégségesek Magyarország érvei

Újabb szakaszba léptette szerdán az Európai Bizottság (EB) az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt júniusban Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást.

A brüsszeli testület közölte, hogy úgynevezett indokolással ellátott véleményt küldött az ügyben a magyar, a lengyel és a cseh kormánynak, ami az eljárás második szakaszát jelenti.

• Az EB júniusban indította meg a jogsértési eljárást a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó mechanizmus ügyében, amelyet az uniós tagországok belügyminiszterei minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország ellenkezése dacára fogadtak el 2015 szeptemberében.
• Az akkor megküldött hivatalos felszólító levelekre érkezett válaszok azonban nem találtattak kielégítőnek, mivel egyiket sem kísérte arra vonatkozó tervezet, hogy az érintett országok megkezdenék az áthelyezéseket - tájékoztatott a bizottság szerdán.

Mint írták, a kapott válaszlevelekben szereplő érvek -

például a menekültügyi kvóták ellen indított, folyamatban lévő per, valamint a szolidaritás más módon való kifejezése

- egyike sem igazolta a kötelezettségvállalások elmulasztását.

A szlovákok ellen nincs eljárás

Bár Magyarország mellett Szlovákia is megtámadta az uniós bíróságon a kvótahatározatot, a bizottság tájékoztatása szerint Pozsony februárban több menedékkérőt is befogadott Olaszországból és Görögországból, májusban pedig újabb felajánlást tett, így az ország ellen nem indult kötelezettségszegési eljárás.

A három országnak mostantól egy hónapja van arra, hogy lépéseket tegyenek jogi kötelezettségeik teljesítése érdekében,

különben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.

Magyarország az áthelyezési program kezdete óta egyáltalán nem tett lépéseket, Lengyelország 2015 decembere óta nem helyezett át egyetlen menedékkérőt sem és nem is tett erre vállalást. Csehország pedig tavaly augusztus óta nem helyezett át senkit és több mint egy éve nem is tett erre felajánlást.