Infostart.hu
eur:
378.37
usd:
321.05
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza

Elkezdődött a nyomozás az EMIR ügyében

Több mint 17 milliárd forintos kárt okozhattak a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tisztségviselői 2003 és 2008 között, az ügyben kedden nyomozást rendelt el a Fővárosi Főügyészség - közölte a fővárosi főügyész

Ibolya Tibor közleménye szerint az ügyben Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen. A feljelentés szerint a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tisztségviselői megszegték a vagyonkezelési kötelezettségüket az EU Strukturális és Kohéziós Alapjának magyarországi felhasználásához kapcsolódó egységes monitoring és informatikai rendszer (emir) fejlesztése és üzemeltetése tárgyában, egy kft.-vel kötött vállalkozási szerződésekkel összefüggésben. Ezzel 2003 és 2008 között 17 milliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okoztak - áll a közleményben.

A Legfőbb Ügyészség a Fővárosi Főügyészségre továbbította a feljelentést.

A Fővárosi Főügyészség a feljelentés alapján kedden különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást rendelt el, amellyel a Budapesti Rendőr-főkapitányság korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztályát bízta meg.

A Fővárosi Főügyészség a nyomozást fokozott ügyészi felügyelet alá vonta.

A nyomozás határideje július 23., ez azonban indokolt esetben meghosszabbítható - írta a főügyész.

Lázár János május 11-én jelentette be, hogy feljelentést tett a legfőbb ügyésznél ismeretlen tettes ellen a Welt 2000 Kft. 2003 és 2009 közötti tevékenysége miatt.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ május 14-én azt közölte, hogy a magyar kormánynak 18 milliárd forintot kell visszafizetnie az Európai Bizottságnak az európai uniós pályázatok nyomon követését szolgáló emir-rendszer kiépítésével összefüggő szabálytalan közbeszerzések miatt.

Tájékoztatásuk szerint az Európai Unió súlyos szabálytalanságokat állapított meg nyolc, 2003 és 2009 között megkötött szerződés ügyében. " A vizsgálatok során kiderült, hogy a felelős állami szervek a Welt 2000 Kft. részére a közbeszerzési szabályokat súlyosan megsértve, a magyar állam érdekeivel ellentétes módon juttatták el üzleti köröknek annak az informatikai rendszernek a működtetését, amely 12 ezer milliárd forintot kezelt" - írták.

Az Origo az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága jelentéstervezetére hivatkozva azt írta, hogy az emir megalkotására, működtetésére és továbbfejlesztésére megkötött nyolc szerződésből hármat Heil Péter írt alá, aki 2002-2007 a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és jogelődje elnökhelyettese volt, majd dolgozott több minisztériumban és a Miniszterelnöki Hivatalban. A 2010-es kormányváltás után tanácsadási igazgató lett az Altus Zrt.-nél, amely Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, a DK elnöke és felesége, Dobrev Klára üzleti érdekeltségébe tartozik.

Fazekas Géza, Legfőbb Ügyészség szóvivője egy múlt heti háttérbeszélgetésen azt mondta, az érintett céggel és az emir-rel összefüggésben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2010 óta nyomoz költségvetési csalás gyanújával.

Dobrev Klára, az Altus Zrt. vezérigazgatója múlt héten azt mondta, Lázár Jánosnak minden dokumentum a rendelkezésére áll, hogy az emir-rendszer ügyében megvédje Magyarország érdekeit, de a Miniszterelnökséget vezető miniszter "alantas politikai szándékból" inkább "sutba dob" 18 milliárd forintot. Hangsúlyozta: a projektet - a Miniszterelnökség saját közlése szerint - korábban kilenc audit, köztük az Európai Bizottság is vizsgálta. Kiemelte, hogy tudomása szerint a jelentés egyetlen része sem tartalmaz olyan megállapításokat, amelyek bármiféle szándékos károkozásra, csalásra, lopásra vagy korrupcióra utalnának. Az irat csak olyan megállapításokat tesz, amelyekről már korábban bebizonyították, hogy azok a magyar és az uniós jogrend által is elfogadhatóak - közölte.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×