Elmondta, hogy a magyar-szlovák és a magyar-szerb kapcsolatok sem voltak kevésbé terheltek, mint a magyar-román kapcsolatok, Szerbiával és Szlovákiával mégis gyümölcsöző viszonyt sikerült Magyarországnak kialakítania. "Ha meg tudtuk tenni magyarok és szerbek, magyarok és szlovákok, miért ne tudnánk megtenni magyarok és románok" - jelentette ki. Hozzátette, Magyarország abban érdekelt, hogy minél jobb kapcsolat alakuljon ki Románia és a visegrádi csoport országai között.

Semjén Zsolt kijelentette:

Románia és Magyarország együttműködésre van ítélve.

A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor arra kérte a kongresszus román meghívottjait: kérdezzék meg a nyugat-európai országokba kivándorolt románokat, ártott-e ezeknek az országoknak az, hogy autonómiát biztosítottak a területükön élő őshonos kisebbségeknek.

Hozzátette: ahol megvalósult a kisebbségi közösségek autonómiája, annak mindenki haszonélvezője lett.

Kijelentette:

ha az erdélyi magyarok elfogadnák, hogy őket nem illeti meg az autonómia, azt fogadnák el, hogy Európa másodrangú állampolgárai.

Semjén Zsolt azt kérte ugyanakkor a "román barátoktól", hogy olvassák újra az Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatot, és valósítsák meg mindazt, amit az erdélyi románok abban megfogalmaztak.

A miniszterelnök-helyettes gratulált az RMDSZ-nek a Magyar Polgári Párttal (MPP) való összefogáshoz és ahhoz a megerősödéshez, amelyet a tavalyi választási eredmények jeleznek.

Úgy vélte, ami az RMDSZ-szel, az erdélyi magyarsággal történik, az az egész Kárpát-medencére kihat. Ahhoz is gratulált ugyanakkor, hogy az RMDSZ a nemzetközi közegben is aktívvá vált.

Azt ígérte, hogy Magyarország és minden magyar nemzetrész ki fogja venni a részét annak az egymillió aláírásnak az összegyűjtéséből, amely a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés érvényesítéséhez szükséges.

Azt is elmondta, hogy Erdély sem fog kimaradni abból a gazdaságfejlesztési tervből, amelyet a magyar kormány Kárpátalján és Szerbiában indított el.

Sérelmezte, hogy az utóbbi években Romániában "a szerzett jogok visszavágása történt". Megemlítette a kommunista rezsim által államosított egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatási folyamatának a leállását, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) állandósult jogsértést és a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium elleni hatósági eljárást, valamint a korrupcióellenes harc jegyében meghurcolt önkormányzati vezetők esetét.

"Nyilvánvaló, hogy a jog álarca mögött megfélemlítés zajlik"

- jelentette ki a miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: fontos a korrupció elleni harc, de Romániában visszaélnek ezzel a harccal.

Az erdélyi magyar önkormányzati vezetők meghurcolását sérelmezte a kongresszust a Fidesz nevében köszöntő Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke is, aki szerint Horváth Anna, Antal Árpád, Mezei János, Ráduly Róbert hatósági meghurcolása "jogállami keretben nem értelmezhető".

Az MSZP nevében felszólaló Molnár Gyula elnök arról beszélt, hogy Európában a bezártságot hirdető nacionalisták és a szabadság pártján állók harca zajlik. Úgy vélte, az erdélyi magyarok számára is rossz a bezárkózó, idegengyűlölő politika, amely azonban visszaszorulóban van Európában.

A kongresszust az LMP és a határon túli magyar közösségek képviselői is köszöntötték.