eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Újabb kör az óraátállítás ügyében

Újabb kör az óraátállítás ügyében

Ismét szóba került az óraátállítás eltörlésének ügye az Országgyűlésben: miért hátrált ki a kormány az előterjesztés mögül?

Az erről szóló jobbikos javaslat egyik kezdeményezője a fejlesztési tárca államtitkárától kérdezte meg, hogy miért hátrált ki a kormány az előterjesztés mögül. Fónagy János ésszerűségi és gazdaságpolitikai érvekkel indokolta a lépést. Sigmond Árpád összefoglalója.

Még tavaly nyújtotta be a Jobbik az óraátállítás eltörlését célzó határozati javaslatát, amelynek értelmében nem a normál, hanem a Magyarországon több mint 35 éve alkalmazott nyári időszámítást tartanák egész évben, így míg nyáron Ausztriával, télen Romániával lenne Magyarország azonos időzónában. A Ház decemberben le is folytatta a tervezet általános vitáját, ekkor még a kormánypártok nem foglaltak egyértelműen állást a kérdésről, inkább a lehetőség viszgálatának fontosságát hangsúlyozták.

A jobbikos Kepli Lajos, a javaslat egyik előterjesztője azonban úgy véli, hogy azóta parkolópályán van tervezete, részletes vitáját meg sem kezdhette az illetékes bizottság, ezt tette szóvá a képviselő az Országgyűlés plenáris ülésén.

"Tudományos kutatások szerint egyébként nem csak a szív- és érrendszeri betegségek száma növekszik meg ebben az időszakban, mikor ez az óraátállítási időszak van tavasszal, illetve ősszel, hanem a közlekedési és a munkahelyi balesetek száma is növekszik és gyakoribb az óraátállítást követő napokban."

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában aláhúzta, hogy a kormány az ésszerűség és az alapvető gazdaságpolitikai érdekek miatt nem támogatja a javaslatot.

"Energetikai szempontból az óraátállítással Magyarországon mintegy 100-120 ezer megawattóra villamosenergiát takarítunk meg, ami egy közepes magyar város, mintegy 30-40 ezer háztartás éves szükségletének felel meg."

Emellett az óraátállítás megszüntetése jelentős hatást gyakorolna a közösségi közlekedésre, mivel nehézségeket okozna a vasúti, a közúti és légi járatok menetrendjében – tette hozzá Fónagy János.

Az ellenzéki képviselő nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen, 108 igennel 27 nem és egy tartózkodás ellenében.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kitört a kullancspánik Magyarországon: mutatjuk, mire kell figyelni

Kitört a kullancspánik Magyarországon: mutatjuk, mire kell figyelni

Már most nagyon oda kell figyelnie minden túrázónak és kertészkedőnek, mert az enyhe tél miatt a korábbiakhoz képest sokkal több kullanccsal lehet találkozni a kirándulóhelyeken, valamint a kertes házak udvarain is. A Magyar Kullancsszövetség elnöke azt mondta az InfoRádióban, hogy az aranysakálok két, Hyalomma nemzetségbe tartozó kullancsfajt hurcoltak be Európába, amelyek nagyon veszélyesek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
A nyelvünkbe van kódolva a siker: előbb leszel gazdag, ha ilyen nyelvet beszélsz?

A nyelvünkbe van kódolva a siker: előbb leszel gazdag, ha ilyen nyelvet beszélsz?

Az utóbbi évtized egyik érdekes eredménye az volt, hogy azon országokban, ahol olyan nyelvet beszélnek, amelyben a jelen idő használatával lehet a jövőre hivatkozni, magasabb a megtakarítási ráta, még akkor is, ha egyéb tényezőket, mint például a gazdasági fejlettség, az intézményi rendszer, és a kultúra, figyelembe vesznek. A nyelvi-megtakarítás hipotézise szerint ez azért van, mert azok, akik a jelen időt használják a jövőről szólva, közelebbinek érzik a jövőt és így inkább hajlandóak megtakarítani. Mi azt teszteltük, hogy ha valaki természetes módon a jelen időt használja a jövő idő helyett, amikor a jövőről beszél, akkor fontosabb-e számára a jövő (és emiatt akár többet is takarít meg). A várakozásainkkal ellentétben nem találtunk ilyen összefüggést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×