Húsvét vigíliáján Erdő Péter szentbeszédében kiemelte: Isten hatalmasabb az akadályok, kudarcok, gyengeségek szövedékénél, amely behálózza és szinte megbénítja az emberek és az emberi közösségek életét, és amely "lehúzó erőként áll szemben minden jó törekvéssel".

A bíboros szólt arról, hogy a "második isteni személy" élete nem diadalút, nem olyan, mint amilyennek a legtöbben a saját életüket látni szeretnék. Hiszen Jézus e világi pályafutásának csúcspontján a kereszt áll, "minden földi törekvés és ambíció meghiúsulásának keserű példája".

Mégis ez a keresztfa bizonyult az élet fájának, ez lett "személyes örök életünk" szimbóluma - mondta.

A főpásztor rámutatott arra is, hogy a feltámadás ünneplése nem ér véget a húsvéttal, hiszen a keresztények a kezdetektől fogva minden vasárnapot úgy ünnepeltek, mint Krisztus feltámadásának napját, a vasárnapi szentmisét pedig mint "életadó találkozást" Krisztussal.

"Így tegye sugárzóvá életünkben a húsvét titkát ma is a vasárnap és a kereszt", hogy "öröm és erő forrása legyen egész életünkben" - fogalmazott a bíboros.

Az ünnepi liturgia keretében Erdő Péter felnőtteket keresztelt meg és részesített a bérmálás szentségében, a jelenlévő hívek pedig megújították keresztségi fogadalmaikat. A szertartás végén a hívek a bíboros vezetésével körmenetet tartottak a bazilika körül.

Nagyszombaton az egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik. Az esti vigília szertartásával kezdődik a katolikus egyház legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt a halálból, és ezzel minden embert megváltott bűneitől és mindenkit meghív az örök életre.