Bús Balázs Óbuda-Békásmegyer polgármestere nemkívánatosnak tartja a lomtalanítás jelenlegi formáját.

„Budapest III. kerülete 39 négyzetkilométer, és egyes részein más-más időpontban szállítják el a lomokat. Ám ezek borzasztóan nagy területek” - mondta a vezető.

Hozzátette: azt, hogy valaki nem a megadott időben teszi ki a lomokat, vagy esetleg más területről hozza azokat, tetten kellene érni, ami azonban nagyon nehéz. Mivel senki sem akkor rakja ki a lomokat, amikor látja, hogy a felügyeleti járőr, a rendőr vagy a polgárőr arra jár, hanem akkor, amikor nincs ott senki.

„A mi közterület-felügyeleti feladataink a nappali órákra korlátozódnak, de van rendőrrel közös járőrszolgálatunk: éjszaka és vasárnap általában két autó megy. De nem lehet az állományt megduplázni vagy megtriplázni, mert nincs honnan átcsoportosítani embereket. Az irodai alkalmazottakat nem küldhetem ki a közterületre, mert ők nem közterület-felügyelők” - részletezte Böjtös Zoltán.

Hozzátette, hogy

jogilag a közterület-felügyeletnek lenne módja a lomizók büntetésére, ám ehhez tetten kellene érni őket.

„Őrzik a lomokat, ami azt jelenti, hogy a csoportok egymás között felosztották a területet, amire egy ember vigyáz.

Az, hogy valaki közterületen egy széken ül, nem szabálysértés, emiatt nem lehet onnan elküldeni őt. 

Az viszont már szabálysértés, ha valaki jön egy teherautóval, elkezd kutakodni a lomokban, kiszedi belőlük azt, ami neki kell, és elviszi. Ez lopás a jelenlegi szabályok szerint, ám ehhez tetten kell érni őt. Persze nem akkor fognak pakolni, amikor a közterület-felügyelő vagy a rendőr arra jár” - mutatott rá a III. kerületi közterület-felügyelet igazgatója.

Böjtös Zoltán szerint a rendszerrel az a legfőbb probléma, hogy a lakosság nem tartja be a lomtalanítás szabályait.

„Ha szerdán vagy csütörtökön jönne a lomtalanító, akkor már vasárnap elkezdenék kirakni a lomokat, mert akkor érnek rá a lakók. Ráadásul sokan nem a saját házuk elé rakják a lomokat, hanem elviszik máshova éppen azért, mert tudják, hogy szét fogják túrni az egészet” - mondta az igazgató.

Éppen ezért ezt a fajta lomtalanítást nagyon sok Budapest környéki településen megszüntették. Ezeken a helyeken akkor jön a lomtalanító, amikor a lakók kérik. Így nincs szétdobálva a lom, mert meghatározott időpontban viszik el azokat – vázolta a III. kerületi közterület-felügyelet igazgatója.

Nagyon drága lenne a házhoz menő lomtalanítás

A Fővárosi Közterület Fenntartó Zrt. a lakosság együttműködését kéri, hogy lomtalanítás idején minél később tegyék ki a nagyméretű hulladékot az utcákra. A fővárosban nem kivitelezhető a házhoz menő lomtalanítás, ehhez 50 százalékkal kellene megnövelni a gépparkot – mondta az InfoRádiónak Dorogi Gabriella, a vállalat kommunikációs vezetője.

„A lomtalanítást több törvény és rendelet is szabályozza. Nekünk kötelességünk biztosítani a fővárosi lakosság számára évente legalább egyszer az ingyenes lomtalanítást, amit járatrendszerben gyűjtjük. Mindig értesítjük az adott kerület lakosságát egy úgynevezett lomtalanítási hírlevélben, amiben feltüntetjük az elszállítás napját, és azt a napot is, amelyen ki kell helyezni a lomokat. Ez mindig a lomok elszállítását megelőző nap” - mondta a kommunikációs vezető.

Hozzátette: most már arra is felhívtuk a figyelmet, hogy

ha lehet, csak este 6 óra után tegyék ki a lomokat, hogy minél kevesebb ideig legyenek azok kint közterületen,

ezzel is elejét véve annak a nem kívánatos jelenségnek, hogy lomizók széthordják a tárgyakat és rendetlenséget csináljanak.

Dorogi Gabriella elmondta, hogy sajnos a lakosság nem eléggé szabálykövető ebben a tekintetben, mert sokszor már egy héttel korábban elkezdik kirakni a lomokat. Ők azok, akik segíthetnének abban, hogy gyorsabban és minél tisztábban történhessen a lomtalanítás.

„Mivel nem rendelkezünk hatósági jogkörrel, sem számon kérni, sem ellenőrizni, sem büntetni nem tudunk,

ha valaki megdézsmálja a kitett lomot, és azért sem, ha valaki nem a megadott helyre vagy megadott időben teszi ki, pedig az utóbbi is szabálysértésnek minősül” - hangsúlyozta a kommunikációs vezető.

Elmondta, hogy többször felmerült a fővárosban az úgynevezett házhoz menő lomtalanítás ötlete, ami azt jelenti, hogy egy társasház évente egyszer az általa meghatározott időpontban elvitethetné a lomot.

Ez Dorogi Gabriella szerint egy kisebb városban minden akadály nélkül véghezvihető, de Budapest nagyságát és az itt élők számát tekintve szinte kivitelezhetetlen.

„Legalább 50 százalékkal kellene megnövelni a gépparkot

ahhoz, hogy ezt meg tudjuk oldani. Sokkal több autóra és emberre lenne szükségünk ahhoz, hogy ezt a rendszert működtetni tudjuk. Arról nem is beszélve, hogy ez sokkal drágább, mint a jelenlegi rendszer” - közölte a kommunikációs vezető.

Dorogi Gabriella elmondta, hogy a fővárosban 14 hulladékudvart is működtetnek, és ezek némelyikében van arra lehetőség, hogy a budapesti lakosok ingyenesen leadhatják a lomokat.

„A lakcímkártyát és a legutolsó befizetett csekket vagy a befizetést igazoló számlamásolatot kell magukkal vinniük, hogy tudjuk, valóban velünk állnak szerződésben” - tette hozzá.

„Vannak olyan hulladékudvarok, amelyekben sittet is le lehet tenni, így ha valaki egy fürdőszobát újít fel, nem kell egy 3 köbméteres konténert rendelnie, ha csak fél köbméter hulladéka keletkezik, hanem ezt is leadhatja némelyik hulladékudvarunkban” - közölte a Fővárosi Közterület Fenntartó Zrt. kommunikációs vezetője.

A lomtalanítás idején kitett veszélyes hulladékot nem szállítja el a Fővárosi Közterület Fenntartó Zrt. Ekkor a társasházakra hárul a feladat, hogy a kijelölt hulladékudvarokba vigyék a szemetet - mondta Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének elnöke.

"Ez mindig annak a felelőssége, aki kitette a veszélyes hulladékot, ám nem lehet tudni, ki volt az. Ezért marad a társasházra a feladat, hogy azt elszállíttassa" - közölte a szövetség elnöke.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!