Infostart.hu
eur:
376.81
usd:
316.26
bux:
129854.13
2026. február 10. kedd Elvira

Újabb fontos puzzle-darab az ügynöklistához: átvizsgálták a mágnesszalagokat

Átkerülnének az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába (ÁBTL) az 1990 előtti állambiztonsági szervek mágnesszalagokon őrzött adatai, és - lehetőség szerint - a titkos minősítésüket is feloldanák a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) javaslata szerint. A NEB a szalagok vizsgálatáról szóló jelentését hétfőn hozta nyilvánosságra a honlapján.

A NEB és az ÁBTL szakemberei 2015 szeptemberében kezdték el az Alkotmányvédelmi Hivatalban (AH) őrzött 18, mindmáig titkos minősítésű mágnesszalag vizsgálatát, az erről szóló jelentés több mint 120 oldalas. A mágnesszalagokra már az 1995-ös iratfeltáró bizottság felhívta a figyelmet és a 2009-ben létrejött másik bizottság a szalagok adatállományát a jelenlegi számítógépes rendszerekkel részben olvashatóvá tette.

A NEB és az ÁBTL szakembereiből álló munkacsoport jelentésének első fejezete a pártállami állambiztonság számítógépes adattáraival kapcsolatos ismereteket foglalja össze az 1950-es évektől a rendszerváltásig. Például azt, hogy az úgynevezett Titán-terv keretében 1972-re felépítettek egy új objektumot a számítógépközpont elhelyezésére, ahol egy elektronikus adatfeldolgozó géppel mintegy százfős szervezeti egység 1975-ben 614 370 priorálást, azaz ellenőrzés végzett, 1976-ban 741 666-ot, 1977-ben pedig már több mint a kétszeresét, 1,6 milliót.

A pártállami Belügyminisztérium legnagyobb, integrált számítógépes rendszere az 1970-es évek közepén létrehozott Egységes Gépi Prioráló Rendszer (EGPR), melynek elsődleges célja az volt, hogy a papíralapú dokumentumokat gyorsan meghatározhassák és megtalálhassák. Az EGPR-ben 14 önálló adattárat alakítottak ki, melyek tartalmaztak bűnügyi, igazgatásrendészeti és állambiztonsági adatbázisokat. Ezek 1985-ben összesen 1 350 000 tételt tartalmaztak, ebből 420 000 volt az állambiztonságé, 1987-ben pedig 12,5 millió priorálást végeztek az EGPR-ben.

Ez a hatalmas adatbázis sem tartalmazott minden, a hagyományos, kartonrendszerű vagy dossziéalapú nyilvántartásban szereplő információt az adott személyről vagy eseményről. Tévedés tehát azt feltételezni, hogy ennek a rendszernek az adatállománya helyettesíthetné vagy kiválthatná az esetlegesen hiányos vagy megsemmisült eredeti nyilvántartásokat

- szögezi le a jelentés.

Az AH kezelésében lévő 18 mágnesszalag az EGPR 14 adattárából három állambiztonsági adattár ("G", "H", "K") állományait, valamint a róluk készült két-két biztonsági másolatot tartalmazza. A "G" adattár az operatív, megfigyeltekről készült nyilvántartást, a "H" adattár a hálózati nyilvántartást, a "K" adattár pedig a Központi Kémelhárítási Adattár nyilvántartását tartalmazza. Az AH informatikusai szerint a "G" jelű nyilvántartás 83 694, a "H" jelű 58 708, a "K" jelű pedig 4896 rekordot tartalmaz. A munkacsoport ezek közül a hálózati és az operatív adattárat vizsgálta részletesen. A jelentés szerint a "K" jelű adattárban nyilvántartottak adatainak mostani nyilvánosságra hozatala nemcsak nemzetbiztonsági, hanem külügyi vagy nemzetközi kapcsolatokat érintően is káros lehetne, ezért védendő.

A jelentés második fejezete rövid áttekintést ad a mágnesszalagok 1990 utáni történetéről, a korábbi múltfeltáró bizottságok ezzel kapcsolatos tevékenységéről, legfontosabb megállapításairól, valamint a mágnesszalagok további sorsával kapcsolatos szakmai, politikai és sajtópolémiákról.

A jelentés harmadik fejezete a mágnesszalagok vizsgálatának első eredményeit ismerteti, a negyedik pedig a NEB és az ÁBTL közös javaslatait.

A jelentés megállapítja többek között, hogy

a mágnesszalagokról lementett adathalmaz strukturálatlan, "ömlesztett" adatfolyam, melynek kódolt karaktereit csak részben sikerült megfejteni, így például a személyazonosításhoz szükséges születési dátumok jelenleg nem olvashatók.

A jelentés kiemeli, hogy a "hálózati nyilvántartás" nem azonos a "beszervezett személyek adattárával", ugyanis olyan személyek adatait is tartalmazza, akik a szolgálatok szempontjából valamiért fontosnak bizonyultak, például mert beszervezés céljából tanulmányozták, ám soha nem váltak hálózati személlyé.

"Bizonyosan megállapítható, hogy a "H" adattár sohasem volt a diktatúra által működtetett hálózati személyek teljes körű nyilvántartása" - olvasható a jelentésben, mely szerint a rendelkezésre álló adatok "nem feltétlenül teszik lehetővé az egyes személyek minden kétséget kizáró azonosítását". Továbbá egy 1970-es évekbeli belügyminiszteri parancs szerint a különlegesen fontos ügynökök eleve be sem kerültek ebbe a nyilvántartásba.

Továbbá az EGPR lezárása előtt legalább egy állambiztonsági szerv biztosan kérte az általa konkrétan megnevezetteken kívül az összes többi hálózati személy adatainak törlését a nyilvántartásból, és ezt végre is hajtották. Azt nem lehetett megállapítani, hogy hány szervnek volt ilyen kérése, és a törlés hány személyt érinthetett.

A jelentés szerint

a mágnesszalagok adatai és az ÁBTL-ben lévő dokumentumok egyaránt hiányosak, együttes használatuk, egybevetésük révén kapható a jelenleginél teljesebb kép a korabeli állambiztonsági nyilvántartás működéséről és a hálózati személyek köréről.

A NEB és az ABTL közös javaslata, hogy az operatív és a hálózati nyilvántartás a megfelelő jogszabályi környezet megteremtését követően, rövid időn belül kerüljön az ÁBTL-be, ugyanez a "K" jelű esetében az adatok érzékenysége miatt a másik két nyilvántartás felülvizsgálatára figyelemmel történhet majd meg. Javaslataik másik csoportja a szükséges jogszabályi környezet kialakításával a minősített adatok felülvizsgálatának megindítására irányul.

Ez egy újabb puzzle-darab a teljes képhez

 Földváryné Kiss Réka az M1-en elmondta, a szalagokon 58 ezer adattípus található, amelynek a nagy része személyekre vonatkozik, de vannak például titkos lakásokra vonatkozó információk is.

A szalagok tartalmaznak ügynökneveket, azonban ügynöktörténetek, valós tevékenységre vonatkozó adatok nincsenek rajtuk. Emellett szerepelnek rajtuk olyan emberek nevei, akiket szerettek volna beszervezni, ezért megfigyeltek, valamint az ügynökök fontos, érdekes kapcsolatai is megtalálhatóak a szalagokon - ismertette a részleteket a NEB elnöke.

Hangsúlyozta, hogy

a nyilvántartás nem teljes körű, hanem töredékes, inkább csak egy "puzzle darab" a teljes képhez, így nem értelmezhető önmagában.

A NEB ezért azt javasolja, hogy oldják fel az adatok titkosságát, ha az nem sért állambiztonsági érdekeket, valamint a szalagok kerüljenek az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába a többi forrás mellé - mondta Földváryné Kiss Réka.

Címlapról ajánljuk
Szakértő a magyar videojáték-fejlesztő cég támogatásáról: a tehetség megvan, meglátjuk, a pénz mire lesz elég

Szakértő a magyar videojáték-fejlesztő cég támogatásáról: a tehetség megvan, meglátjuk, a pénz mire lesz elég

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint ezen a téren is a globális élmezőnybe törünk, ezért a kormány 1,5 milliárd forintos támogatást adott egy magyar videojáték-fejlesztő cég 4,5 milliárdos beruházásához. Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő szerint tehetségből van elég egy világsikerű magyar videójáték megalkotásához, az viszont kétséges, hogy 4,5 milliárd forint elég-e rá.

Orbán Viktor Szekszárdon folytatta az országjárást, és a térség polgármestereivel is tárgyalt

Orbán Viktor miniszterelnök Lázár János építési és közlekedési miniszter társaságában Szekszárd térségének polgármestereivel tárgyalt, majd fórumot tartott: esti posztja szerint „Szekszárdon tudják: a Fidesz a biztos választás. Hétfő este annyian voltunk, hogy a végén már csak cipőkanállal lehetett beférni.”
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
Emelkedik a Nasdaq és az amerikai technológiai cégek

Emelkedik a Nasdaq és az amerikai technológiai cégek

Csúcson zártak az európai részvénypiacok és szárnyal a Nasdaq, ahogy a múlt heti mélyrepülés után újra emelkednek a technológiai vállalatok részvényei. A befektetői hangulatot ezen kívül elsősorban a negyedik negyedéves gyorsjelentési szezon friss számai és az amerikai kamatpálya alakulásával kapcsolatos várakozások határozzák meg. A magyar tőzsdén szintén új történelmi csúcsra került a Richter részvénye.  Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×