A Fidesz frakcióvezetője szerint Botka László elébe ment annak, hogy azt mondhassák rá a baloldalon, cserbenhagyta őket, amikor az élre kellett volna állnia. Kósa Lajos szerint a szocialista politikus olyan feltételeket szabott, amelyeket nem lehet teljesíteni.

Úgy látja, Botka László miniszterelnök-jelölti bejelentkezésével megőrzi a tekintélyét a baloldalon, és 2019-ben újra nyugodtan nekifuthat a szegedi polgármester-választásnak.

Kósa Lajos arról is beszélt, hogy a baloldal és a Jobbik élet-halál harcot vív majd a jövő évi választásokon. Utalt arra, hogy az MSZP elnöke, Molnár Gyula arról beszélt, hogy ha jövőre nem nyernek, a kérdés úgy vetődik fel, hogy egyáltalán szükség van-e még a szocialista pártra.

A Fidesz frakcióvezetője szerint a Jobbik baloldali fordulata legjobban a saját szavazót lepte meg, akik el is bizonytalanodtak. Úgy látja, hogy a Jobbik az uniós és az izraeli zászló elégetésétől, a teljesen elfogadhatatlan antiszemita cselekedetektől eljutott a filoszemita fordulatig, ami nem tűnik nagyon hitelesnek.

A fővárosi népszavazásról azt mondta: az olimpia Budapest ügye, az olimpiát városok rendezik, nem kormány, nem parlament, és a főváros írhatja ki a helyi népszavazást is.

Az aláírásokat gyűjtő Momentumról azt mondta, a mozgalom feltűnése nem a kormánypártoknak, hanem az amúgy is széttöredezett baloldalnak jelent kihívást.

Az olimpia megrendezésének költségeiről szólva ostobaságnak mondta a tízezermilliárdos adatokat. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság sem engedi elszállni a költségeket, az új elnök elképzelései szerint sokkal takarékosabb, kifejezetten olcsó olimpiák következnek majd a korábbiaknál. Ezért nincs értelme összevetni a számokat a pekingi vagy épp a Szocsiban megrendezett olimpia költségeivel - fűzte hozzá.

Kósa Lajos elmondta azt is, nagy esély van arra, hogy az Országgyűlés március 13-án szavazhat az új államfőről. Közölte, a Fidesz-KDNP-frakciószövetség visegrádi ülésén támogatták, hogy ha többes jelölés lesz, akkor az ellenzéki jelölt is felszólalhat majd a szavazást megelőzően az Országgyűlés plénuma előtt.

Erre utalva jelezte: ez a különbség a Fidesz és az MSZP demokráciafelfogása között. Amikor a Fidesz került többségbe a parlamentben, és kettős államfőjelölés történt, lehetőséget biztosítottak az ellenzéki jelöltnek is a megszólalásra, de a

szocialista parlamenti többség esetén az ellenzék államfőjelöltje sohasem beszélhetett. Ez a gesztus nem a jelölt személyéről, hanem a demokráciáról szól - tette hozzá.