Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil

A felvételin azt méri az iskola, hogy mit nem tud a gyerek

A középiskolai írásbeli felvételi nemcsak a stressz miatt nehéz a gyerekeknek, hanem mert elhitetik velük, hogy ennek sikerességén múlik az életük - mondta Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakértő. A szakember szerint a mai rendszer azt méri, mit nem tudnak a diákok, ami legfeljebb az iskoláknak jó, hogy könnyebben válogassanak.

A szakértő szerint gyerekjogi szempontból a középiskolai felvételinek két olyan tényezője van, ami nagyon komolyan megkérdőjelezi a jelenlegi rendszer indokoltságát és fenntarthatóságát.

„Az egyik az, hogy valójában

az oktatási rendszerünk nem készíti fel a gyerekeket arra, ami a vizsgahelyzetben vár rájuk.

Ez nemcsak a kognitív tárgyi tudást érinti, hanem annak a stresszhelyzetnek a kezelését is, amit önmagában a vizsga jelent” - vázolta Gyurkó Szilvia.

Kiemelte: az nem elhanyagolható faktor, hogy ebben a helyzetben

a gyerekek nagyon sokszor azért nem a valódi tudásuknak megfelelően teljesítenek, mert a szorongás, a frusztráció megakadályozza őket ebben.

„Ezért aztán a végén számszerű tudást számon kérni rajtuk nagyon nehéz” - céli a gyerekjogi szakértő.

„Tehát az iskola az érzelmi felkészítésben, a menedzselésében egyáltalán nem nyújt segítséget a gyerekeknek” - hangsúlyozta a szakember.

„A másik komolyan megkérdőjelezhető dolog az, hogy ezekben a helyzetekben a gyerekeknek úgy kell számot adniuk a tudásukról, hogy egyetlen alkalomra van felfűzve minden. Nagyon sok esetben pedig a szülők is azt hangsúlyozzák nekik, hogy ezen múlik a jövőjük, ha nem sikerül jól megírni, akkor annak a következményei az egész életükre kihatnak” - folytatta a problémák vázolását Gyurkó Szilvia.

„Ezért komolyan felmerül az ENSZ gyermekjogi egyezményének harmadik cikkelye és annak alkalmazhatósága, tehát az, hogy ez az egész rendszer valójában a gyerek legfőbb érdekét szolgálja-e, vagy pedig az intézményeknek azt az érdekét, hogy ne azt mérjék, amit tudnak, hanem azt, amit nem tudnak. Így ugyanis könnyebb a gyerekek között válogatni” - mondta a gyerekjogi szakértő.

Gyurkó Szilvia szerint ha a gyerekek nincsenek felkészítve az ilyen helyzetekre, akkor a saját ösztöneik, a saját képességeik mentén tudják megoldani a helyzetet. Ez azonban tanulható. Tanulható az is, hogy vizsgahelyzetben hogyan lehet a légzést normalizálni, hogyan lehet az izgulást egy kicsit mérsékelni.

A szakember emlékeztetett rá, hogy gyerekjogi szempontból az egész oktatási rendszer és az oktatás nem más, mint a gyerekek felkészítése a valódi életre.

„Az iskola nem akkor látja el jól ezt a funkcióját, ha az ozmózis legmélyebb rejtelmeibe vezeti be őket, ám cserébe nem tanítja meg, hogy hogyan tudják a tudásukat a gyakorlatban hasznosítani,

vagy akkor, ha úgy teszünk, mintha az érzelmi intelligencia, a társas kapcsolatok menedzselése nem lenne legalább olyan fontos része a felnőtt életnek, mint az, hogy egyébként milyen tárgyi tudással rendelkezünk” - véli a gyerekjogi szakértő.

A szakértő szerint nagyon fontos, hogy a gyerek tudjon és képes legyen felelősséget vállalni azért a munkáért, amit elvégez a felkészülés során, de tudnia és értenie kell azt is, hogy ez egy olyan helyzet, ahol nemcsak rajta múlik a végeredmény.

„Nem arra van szükség, hogy még a szülő is azt hangsúlyozza, hogy ezen múlik minden, hanem sokkal inkább arra van szükség, hogy valamifajta cinkos egyezség legyen a szülő és a gyerek között. Tehát miközben mindent megteszünk a legjobb eredmény érdekében, ha mégsem úgy alakul, akkor sincs vége a világnak” - mondta Gyurkó Szilvia.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×