Egy kérdés, kétféle vélemény: így látják a Brexitet a magyar pártok.

Németh Zsolt, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint kölcsönös érdekek talaján kell a megállapodást megalkotni. Fontos, hogy Nagy-Britannia és az Európai Unió a britek kilépése után is szoros kapcsolatban maradjon, illetve hogy „a Nagy-Britanniával szoros kapcsolatot ápolni kívánó honfitársaink számára ezt a lehetőséget sikerüljön minél teljesebb mértékben fenntartani.”

Ujhelyi István szocialista európai parlamenti képviselő egy nagyon gyötrelmes tárgyalássorozatra számít Londonnal.

Hoffmann Rózsa, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője: Remélem, hogy a magyar munkavállalók helyzete, bárhol is vállaljanak munkát a brit birodalomban, nem fog romlani.

Ungár Péter, az LMP külügyi szakszóvivője szerint a magyar kormánynak a kint munkát vállaló magyar állampolgárok érdekeit kell képviselnie.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője szerint a briteknek tudomásul kell venniük, hogy a kilépéssel kikerülnek az uniós belső piacról. Olyan nincs, hogy a britek bizonyos, számukra kedvező pontokat kimazsoláznak, és azt mondják, ezt és ezt akarjuk, a többit pedig nem.

Balczó Zoltán Jobbik európai parlamenti képviselője elmondta: a briteknek és az EU-nak is fontos a gazdasági kapcsolatok erősítése. A cél a lehető legjobb együttműködés, ha szükséges, akkor egy külön szabadkereskedelmi egyezménnyel.

Hajdu Nóra, az Együtt szakpolitikusa: „Az Európai Unió számára érzékeny veszteség Nagy-Britannia kilépése, hiszen ő nemcsak egy nagy ér erős európai nemzet távozik, hanem egy olyan ország, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, nukleáris hatalom, erős katonai és biztonságpolitikai szövetséges.”

Szent-Iványi István, a Magyar Liberális Párt külügyi szakpolitikusának meggyőződése, hogy mindkét félnek nagyon nagy szüksége van a másikra, ezért nehéz és körülményes tárgyalás vár rájuk. Várhatóan két év alatt zárulhatnak le a tárgyalások a britek kilépéséről.