Vecsei Miklós szerint a közmunka sok településen csökkenteni tudja a mélyszegénységet.

„Nagyon sok helyen most már akár 10-11 hónapot is dolgoznak, sok településen akár a család mindkét felnőtt tagja, tehát rengeteg közmunka-lehetőség van. Az is látható, hogy van sok polgármester, aki ezzel élni is tud, tehát valami értelmes dolgot is tud adni. Ez a rettenetes hiányt valamennyire tudja csökkenteni, ezt látjuk az uzsorások számának csökkenésében is, ez mérhető.”

Vecsei Miklós azonban hozzátette, hogy néhány száz település egyre inkább leszakad a magyar társadalomtól. Ezeken a helyeken kiúttalan az élet, nyomorban tengődnek az emberek.

„Ez az a réteg, amelyről gyakran beszélünk, amit nyomorban élőknek hívunk. Ahol semmiféle kép nincs arról, mit szeretnének csinálni, időnként helyettük kell bizonyos lépéseket is megtenni, szakad le továbbra is. Az a néhány száz település, amelyik nem találja meg az útját, ahol nem elég talpraesett a polgármester, adott esetben ő maga az uzsorás, ahol félelemből választanak az emberek, ahol nincs iskola és egyetlen értelmiségi sem a településen. Itt történnek a szerintünk nagyon gyakran felderítetlen tragédiák is: gyakori a szívmegállás, a babahalál. Itt még nem találtuk meg még az eszközöket.”

A mélyszegénység elleni küzdelem módszerei nagyon különbözők lehetnek, sokszor azonban

nem a módszer, hanem a személyiség viszi előre az ügyét.

„Sokszor azt látjuk, ha egy-egy tehetséges ember kitalál valami jót, akkor az lesz a módszer, amit csinál, miközben valószínűleg az lenne, ahogy csinálja. A személyiség alkot extrát. Ilyen például a Nagy Emese által létrehozott táblamódszer Hejőkeresztúron. Általában a szemléletet kellene ellesni.”

Sokféle eszköz van, amivel az értékeket meg lehet jeleníteni, ilyen lehet a sport, a közös játék, a színház, vagy a zenei foglalkozások.

Egy-egy módszer akkor sikeres, ha megismételhető, más-más közösségeknél is alkalmazható.