Idén újra növekedett a Kúriára érkező ügyek száma, ami leginkább annak köszönhető, hogy sok devizahiteles ügy érte el a Kúriát – közölte Darák Péter.

Az előző évhez képest nyolcszázzal több polgári ügy érkezett – tette hozzá a Kúria elnöke.

Darák Péter azt is elmondta, hogy az új munka törvénykönyve hatályba lépése után a munkaügyi jogviták száma is nőtt, körülbelül százzal több jutott el a Kúriára.

„Talán azért is jellemezhető a 2016-os év úgy, mint a szakmai megbeszélések éve vagy a konzultációk éve, mert a devizahiteles ügyek az egyik olyan jogterület, ahol már 2015-ben létrehozott konzultációs fórum működik az alsófokú bíróságok képviselői és a Kúria polgári kollégiumának képviselői között” - fogalmazott a Kúria elnöke.

Elmondta, hogy ez a testület rendszeresen ülésezik. Idén hat ülést tartottak, az ezekről készült emlékeztetőt pedig a Kúria folyamatosan közzéteszi.

Darák Péter közölte: mind az Alkotmánybíróság, mind a Kúria nagy figyelmet szentelt annak, hogy a másik szervezet folyamatait figyelemmel kísérje, a döntéseit elemezze. De úgy látják, hogy érdemes továbblépni ebben a kérdésben úgy, hogy egy közös tudományos kutatási projektet indítanak, amelyben meg fogják nézni, hogy hogyan alakult a két szervezet nézőpontja, szakmai felfogása.

„Ezzel nem az a cél, hogy a két szervezet között a viták csökkenjenek, hanem hogy figyelemmel kísérjük a folyamatot. Hiszen az egy objektív kérdés, hogy a jogalkotó döntése alapján az Alkotmánybíróság hatáskört kapott a rendes bírósági ítéletek felülvizsgálatára is alkotmányossági szempontból” - mondta a Kúria elnöke.

Egyre gyakrabban fordul elő az, hogy demonstrációkat tartanak a bíróságok előtt, ítélkezés közben.

Arra a kérdésre, hogy ez nyomásgyakorlásnak számít-e, és hogy lehet-e ezt szabályozni, Darák Péter úgy válaszolt, hogy ezt a kérdést tette fel a Közigazgatási és munkaügyi kollégium vezetője a szervezetnek. Néhány napja első olvasatban tárgyalta azt a kollégiumi vélemény-tervezetet, ami ezekkel a kérdésekkel foglalkozik – mondta a Kúria elnöke.

„Mivel a kollégium még vissza fog térni a kérdésre januárban, a kérdésre nem adhatok választ.

"De azt gondolom, hogy a problémát fontos felvetni."

A bírák függetlensége azt az igényt is magában foglalja, hogy a döntési helyzetükben, a döntési pillanatukban jogosulatlanul senki ne befolyásolja őket. Ezt a független döntési pozíciót mindenképpen meg kell őrizni” - hangsúlyozta a Kúria elnöke.

Az interjút teljes terjedelmében a csütörtök este nyolc órakor kezdődő Paragrafus című jogi magazin műsorban hallhatják.