Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.71
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv

A koraszülötteket is oltani kell

A koraszülött babákat születésük időpontjától számítva ugyanúgy kell a kötelező és az ajánlott védőoltásokkal ellátni, mint az időben született újszülötteket. Az influenza kevésbé fenyegeti a koraszülötteket, de a rotavírus vagy az RSV légúti vírus annál inkább - mondta Kocsis István, a Semmelweis Egyetem Perinatológiai Intenzív Centrumának osztályvezetője.

Az általuk tartott sajtóbeszélgetés után eljuttatott közleményben azt írták: a fertőző betegségek elleni védő

oltások a koraszülöttek és a kis súllyal született csecsemők számára különösen fontosak, hiszen számos tanulmány szerint sokuk szorul kórházi ápolásra, illetve veszti életét olyan betegségek miatt, amelyek védőoltással megelőzhetőek. A koraszülötteknek nagyobb a fertőzésekkel szembeni fogékonyságuk, mert alacsonyabb az anya által a méhlepényen keresztül biztosított immunvédelem mértéke.

Idézték Kocsis Istvánt, a PIC osztályvezetőjét, aki szerint az egészségügyi dolgozók egy részében is még él a tévhit, hogy a koraszülöttek és a kissúlyú újszülöttek születési súlya, éretlenségi foka, izomtömege befolyásolja egy vakcina hatékonyságát, ezt azonban a tudományos kutatások nem támasztják alá. Ahogy az is közkeletű tévhit, hogy a koraszülöttek immunrendszere nem alakít ki elégséges immunválaszt az oltásra - hangsúlyozta.

Emiatt a szakorvosok azt javasolják, hogy minden stabil állapotú koraszülött a születési súlyára való tekintet nélkül, kronológiai életkorban - vagyis a születés óta eltelt idő szerint - ugyanazt az oltási sort kapja meg, mint a többi csecsemő. Példaként említették: a gennyes agyhártyagyulladást okozó baktérium elleni vakcina életmentő lehet, a rotavírus elleni védőoltás pedig súlyos szövődményektől mentheti meg a gyengébb immunrendszerű koraszülött csecsemőt.

A koraszülött csecsemőkre tehát nem a védőoltás jelent veszélyt, hanem a fertőző betegségek - összegeztek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×