A törvénykönyvet 130 igen, 31 nem szavazattal, 33 tartózkodás mellett szavazta meg a Ház.

Az új kódex elfogadását az indokolta, hogy a jelenlegi, az 1950-es években elfogadott és sokszor módosított polgári perjogi törvénykönyv helyett - amely napjainkban évente mintegy 230 ezer polgári per és több mint egymillió nem peres eljárás keretét adja - a megváltozott társadalmi és gazdasági viszonyokhoz igazodó jogszabály lépjen hatályba.

Az új jogszabály egyik kiemelt célja a jogviták ésszerű időn belüli lezárása.

A kódex bevezeti az osztott perszerkezetet, ami az igazságügyi tárca indoklása szerint tervezhetőbb, kiszámíthatóbb permenetet tesz lehetővé. Ez az elsőfokú eljárást mind funkciójában, mind időben egymástól elkülönülő két szakra osztja: perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra. Előbbiben történhet a jogvita tartalmának, kereteinek meghatározása. Ezen szakasz lezárását követően főszabály szerint nincs lehetőség a kereset- és az ellenkérelem megváltoztatására, további bizonyítékok és indítványok előterjesztésére. Keresetváltoztatás ezt követően csak akkor engedhető meg, ha az a fél önhibáján kívüli okhoz kapcsolódik.

Az érdemi tárgyalási szak szerepe is változik: célja, hogy a bizonyítás célirányosabbá váljon.

A hatásköri szabályok a törvényben a négyszintű bírósági szerkezethez igazodnak - továbbra is megmarad a két elsőfokú szint -, általános hatáskörhöz a törvényszékek jutnak. Ide tartoznak mindazon polgári perek, amelyek elbírálását törvény nem utalja a járásbíróság hatáskörébe. A járásbíróságok hatáskörébe tartozó ügyeket a jogszabály keretjelleggel határozza meg, ide sorolva például a vagyonjogi pereket.

A törvényszéki eljárások során mindkét fél számára kötelező a jogi képviselet, ez biztosítja a bonyolult, speciális szakértelmet igénylő perekben a professzionális pervitelt. Járásbírósági szinten - ha a fél nem rendelkezik jogi képviselővel - lehetőség lesz például formanyomtatványok alkalmazására.

A jogi képviselő nélkül eljáró felek beadványainak előkészítését, formanyomtatvánnyá alakítását vagy az elektronikus kapcsolattartást is könnyítheti a legfontosabb dokumentumok részletes meghatározása.

Az új törvény átstrukturálja a bizonyítással kapcsolatos szabályokat is. Új jogintézményként vezeti be a bizonyítási szükséghelyzetet, és rögzíti, hogy a jogsértően gyűjtött bizonyítékok nem használhatók fel, de tartalmazza a más eljárásokban keletkezett bizonyítékok bizonyító erejét is a polgári perben. A bizonyítási szükséghelyzetet azokra a helyzetekre ad megoldást, amikor a bizonyító fél ellenfele rendelkezik a releváns bizonyítékok felett, ezáltal képes a bizonyítás eredményességét megnehezíteni, ellehetetleníteni.

Megújul a szakértői bizonyítás is, a többi közt a magánszakértői vélemény rendszerbe illesztésével.

Cél az is, hogy hatékonyabbá váljon a perorvoslat és nagyobb teret kapjon a polgári peres eljárásokban az elektronikus kapcsolattartás. Emellett a perrendtartási törvény két kollektív igényérvényesítési formát tartalmaz: a közérdekből indított pereket és a társult pereket. Utóbbira a fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos jogvitákban, illetve a munkaügyi perekben lesz lehetőség.

A jövőben a közigazgatási perrendtartás szabályait nem a polgári perrendtartás tartalmazza majd, a munkaügyi bíráskodás eljárási szabályai azonban továbbra is a Pp.-ben maradnak.

Az igazságügyi miniszter a törvény ismertetésekor elmondta, hogy a 11 részből, 47 fejezetből és 633 paragrafusból álló törvénykönyvről széleskörű szakmai egyeztetés folyt a többi közt az Országos Bírósági Hivatal elnökével, a Kúriával, a Legfőbb Ügyészséggel, az ügyvédi, a közjegyzői és az igazságügyi szakértői kamarával, de külföldi mintákat is alapul vettek.

Az új polgári eljárási kódex 2018 januárjától hatályos.