Elbúcsúztatták Kocsis Zoltán zongoraművészt a Zeneakadémián. A kétszeres Kossuth-díjas, Liszt Ferenc-díjas művész, a Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatója november 6-án, 64 éves korában hunyt el. A tisztelők délig róhatták le kegyeletüket a ravatalnál, 13 órától pedig a meghívottak előtt hangzottak el a beszédek. Áder János köztársasági elnök a művész méltatásában azt mondta: nagyon nehéz Kocsis Zoltánról múlt időben szólni, de maradandó nyomot, örök zenét hagyott ránk. Kurtág György zeneszerző, zongoraművész személyes hangú beszédében úgy fogalmazott: Kocsis Zoltán bebizonyította, hogy Bartók Béla korának egyik legnagyobb zongoraművésze volt. Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora azt emelte ki, hogy Kocsis Zoltán a tudás legtágabb értelmében tudott mindent a zenéről. Kovács Géza, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója a legmagasabb művészi élmény forrásának nevezte őt. Perényi Miklós gordonkaművész pedig arról beszélt, hogy minél szélesebb körben meg kell ismertetni Kocsis Zoltán örökségét az utókorral. A művészt szűk családi körben a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Jövőre 10 százalékkal jut több családtámogatásra – jelentette ki a család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár. Novák Katalin a BabaMama Expón a fontos jövő évi változások között említette, hogy januártól 30 ezer forint havi adókedvezményt kapnak a kétgyermekesek. A másik fontos változás, hogy sokkal rugalmasabb lesz a bölcsődei ellátórendszer és várhatóan a dolgozók bérhelyzete is javul majd.

A jövő héten ismét kezdeményezi a kémiai kasztráció lehetőségét a gyermekek elleni szexuális bűncselekmények elkövetői esetében a Jobbik. A párt azt szeretné elérni, hogy az ilyen cselekményekben először elmarasztaltak önkéntesen vethessék alá magukat az eljárásnak, a visszaesők számára pedig tegyék azt kötelezővé.

Az LMP szerint elnéptelenedik a vidék a kormány birtokpolitikája miatt. Sallai R. Benedek országgyűlési képviselő sajtótájékoztatóján azt mondta: a rendszerváltást követő kárpótlási rendszer révén majdnem 2 millió ember lett földtulajdonos Magyarországon, de az Európai Unióhoz való csatlakozás után ez a szám csökkenni kezdett, és láthatóvá vált, hogy a nagybirtokszerkezet irányába mozdulnak el a tulajdonviszonyok.

Egyszerűsíti a civil szervezetek adminisztrációs terheit a kormány - közölte nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár. Fülöp Attila elmondta: már a parlament előtt van az a jogszabály, amely csökkentheti a civil szervezetek adminisztratív terheit és könnyítheti a bíróságokkal való kapcsolattartást. Hozzátette: a változások már jövőre életbe léphetnek. Szólt arról is, hogy az elmúlt években nőtt a civil szervezetek támogatottsága.

A megosztottság és ellenségeskedés terjedésére figyelmeztetett a pápa. A katolikus egyházfő a 17 új bíboros beiktatására összehívott bíborosi találkozón a vatikáni Szent Péter-bazilikában, egy nappal az irgalmasságnak szentelt rendkívüli szentév lezárására előtt arról is beszélt, hogy a a katolikus közösség egyetemességét kívánja kifejezni az egyházi méltóságok avatásával. Az új bíborosok között 3-3 európai, latin-amerikai és egyesült államokbeli, illetve két-két afrikai és ázsiai kapott kinevezést.

Franciaországban vasárnap lesz a jobboldal elnökjelölt-állító választásának első fordulója. Összesen 7 politikus méretteti meg magát. Az utolsó felmérések szerint szoros eredmény várható Nicolas Sarkozy volt államfő, és két volt miniszterelnök, Alain Juppé és Francois Fillon között. A november 27-ei második fordulóba az első fordulóban első és második helyen végzett jelölt jut be. A jobboldali elnökjelölt várhatóan a Nemzeti Front jelöltjével, Marine Le Pennel mérkőzhet majd meg az elnöki címért jövő májusban.

Szöulban ismét százezrek tüntettek az elnök távozását követelve. Ez volt a negyedik ilyen megmozdulás. A gyertyás menetben a szervezők szerint 500 ezren vettek részt, a rendőrség 170 ezerre tette a tüntetők számát. A főváros mellett további 70 dél-koreai városban, közöttük Puszanban és az elnök erősségének számító Teguban is tartottak tiltakozó megmozdulásokat.

Aleppóban 27 civil halt meg, miután a szíriai kormányerők légiereje és tüzérsége a város lázadók kezén lévő keleti negyedeit bombázta. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja szerint kedd óta 92 civil halt meg a támadásokban. A szervezet arról is beszámolt, hogy a 4 hónapja ostromolt városrészben nincs áramszolgáltatás és üzemanyag híján az áramfejlesztők sem működnek. A szakadatlan bombaeső miatt a mentők helyzete is súlyos, a kérdéses városrészekben 250 ezer lakos rekedt, akinek egyre tragikusabb a helyzete.