Infostart.hu
eur:
379
usd:
323.18
bux:
125641.62
2026. március 2. hétfő Lujza

1956. november 4. - Megkezdődött a megtorlás

A szovjet csapatok 1956. november 4-i bevonulását elhúzódó harcok, majd a megtorlások időszaka követte.

A szovjet csapatok november 4-ei bevonulását követően a főváros és az ország több pontján még napokig tartották magukat az ellenállók. A vidéki ellenállás november 6-án omlott össze az óriási túlerővel szemben - a Szovjetunió 16 hadosztállyal és 2000 harckocsival szállta meg Magyarországot -, a fővárosban a legtovább, november 11-éig a csepeli szabadságharcosok tartották magukat.

Habár már 7-én visszaérkezett Budapestre, ezen a napon, november 11-én mondta el Kádár János korábbi államminiszter a szovjet csapatok bevonulása utáni első rádióbeszédét, amelyben bejelentette, hogy a felkelést leverték. Szintén ekkor mentette fel formálisan a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Nagy Imre-kormányt és választotta meg a Kádár-kormányt. A jugoszláv követségen tartózkodó Nagy Imre nem mondott le a kormányfői tisztségről, november 22-én a büntetlenség ígéretével kicsalták a menedékből és átmenetileg Romániába internálták.

Mivel a szovjet beavatkozásnak eleinte nem volt része a határok lezárása, ezért november közepéig, végéig nyitva állt a magyar lakosság előtt a nyugati határ. Ezekben a hetekben nagyjából 200 ezren távoztak az országból, túlnyomórészt a zöldhatáron át. Közülük 1957 nyaráig a Kádár-kormány amnesztiáját elfogadva, amelynek keretében mentesülhettek a tiltott határátlépés büntetőjogi következményei alól, 11 ezren tértek haza.

A munkástanácsok és más forradalmi szervek december elejéig folytatták a politikai sztrájkot. A forradalom kitörésének egy hónapos évfordulóján, november 23-án „néma tüntetést” tartottak Budapesten: 12 és 13 óra között senki nem tartózkodott az utcákon. December elején több városban, Budapesten, Salgótarjánban és Miskolcon is tüntetéseket tartottak, a demonstrációkra a hatalom sortűzzel felelt. Az MSZMP ekkorra már ellenforradalomnak nyilvánította az októberi eseményeket. Bevezették a rögtönítélő bíráskodást és letartóztatták a munkástanácsok vezetőit. Hamarosan statáriumot hirdettek és megkezdődött a megtorlás időszaka.

Október 23-a és január 16-a között több mint 2600-an hunytak el a harcokban és csaknem 20 ezren sebesültek meg. Egy 1991-ben készült hivatalos statisztika szerint a szovjet hadsereg 669 katonája vesztette életét a harcokban, míg 51-en eltűntek. A forradalomban való részvételért több száz embert végeztek ki. Köztük Nagy Imre miniszterelnököt, Maléter Pál honvédelmi minisztert és Gimes Miklós újságírót. Emellett a megtorlás részeként ezreket ítéltek börtönbüntetésre vagy internálásra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: lángba borulhat az egész Közel-Kelet az iráni háború miatt
aréna

Kis-Benedek József: lángba borulhat az egész Közel-Kelet az iráni háború miatt

Ha Irán túl hevesen támadja az amerikai erőket és az arab országokat a Közel-Keleten, az egész régió lángba borulhat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki szerint Irán az Öböl-menti országok elleni dróntámadásokkal és a Hormuzi-szoros lezárásával, a kőolajkereskedelem akadályozásával is feldühítette szomszédait.

Orbán Viktor: műholdfelvételeink vannak arról, hogy működőképes a Barátság kőolajvezeték

Műholdfelvételek bizonyítják, hogy a Barátság kőolajvezeték újraindításának technikai akadálya nincs. Felszólítom Zelenszkij elnököt, hogy azonnal indítsa újra az olajszállításokat – írta Orbán VIktor miniszterelnök hétfő délelőtt egy videó kíséretében, amely a Facebookon látott napvilágot.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Belépett a háborúba Irán szövetségese, három vadászgépet elvesztett Amerika, Izrael szárazföldi inváziót kezdhet  - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Belépett a háborúba Irán szövetségese, három vadászgépet elvesztett Amerika, Izrael szárazföldi inváziót kezdhet - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Éjjel támadást indított Izrael ellen a libanoni Hezbollah, az izraeli haderő elsöprő ellencsapással válaszolt, Bejrútot is lebombázták - Jeruzsálem most szárazföldi inváziót mérlegel. Reggel Ali Laridzsáni iráni vezető bejelentette: Teherán nem fog tárgyalni az Egyesült Államokkal. Az USA veszteségeket szenvedett a háborúban: három amerikai katona meghalt, ma reggel baráti tűz miatt lezuhant három amerikai vadászgép Kuvait területén. Közben Izrael és az öbölmenti olajállamok nagyvárosai intenzív támadás alatt állnak, a szövetségesek pedig Teherán térségét bombázzák. Irán megtámadta az EU-tagállam Cipruson található brit katonai bázist is, immáron 13 ország területére terjednek ki a harcok. Teherán a nap folyamán bejelentette: az ellenséges légierő lebombázta a natanzi atomkomplexumot. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború hétfői eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×