Infostart.hu
eur:
370.28
usd:
336.85
bux:
142721.55
2026. november 19. csütörtök Erzsébet

Jövő kedden szavaz a parlament az alaptörvény-módosításról

Az Országgyűlés november 8-án megtartja a zárószavazást az alaptörvény hetedik módosításáról, amely kizárná, hogy az Európai Unió felső korlát nélkül hajthasson végre kényszerbetelepítést Magyarországra - erősítette meg csütörtöki sajtótájékoztatóján a parlament törvényalkotási bizottságának fideszes elnöke.

Gulyás Gergely kijelentette: a kormánypárok a változtatást olyan nemzeti ügynek tekintik, ahol nincs helye különböző pártérdekeknek, és ha az nem kap megfelelő támogatást, az azt jelenti, hogy egyes politikai erők a nemzeti ügyekben sem képesek túllépni saját hatalmi érdekeiken.

A kormánypárti politikus visszautasította a Jobbik által megfogalmazott "zsarolást". Mint fogalmazott, mindegy, hogy az általuk felvetett kérdésben kinek van igaza, a két ügy nem kapcsolható össze. Ezzel arra utalt, hogy az ellenzéki párt a letelepedési kötvény megszüntetéséhez kötötte az alaptörvény-módosítás támogatását.

Gulyás Gergely emlékeztetett a Jobbik elnökének áprilisi álláspontjára, amikor Vona Gábor is hazaárulónak tekintette azokat, akik nem szavazzák meg az alaptörvény módosítását. Emiatt hangot adott azon véleménynek, miszerint a Jobbik most csak kifogásokat keres az elutasításra.

"Meggyőződésünk és reményünk, hogy a Jobbik gyáva ahhoz, hogy ne szavazza meg az alaptörvény-módosítást" - fogalmazott, hozzátette ugyanakkor: számítanak az LMP képviselőire is, és arra, hogy még az MSZP-ben is vannak, akik támogatják a nemzeti ügyet, bár, mint fogalmazott, az elmúlt hetekben tanúsított magatartásuk nem ad erre okot.

November 8-án mindenki választ kap arra, hogy a migráció ügyében melyik politikai erő hol áll - fűzte hozzá.

Gulyás Gergely elmondta: a törvényalkotási bizottság csütörtökön ugyan éles vita mellett tárgyalta meg, de egyhangúlag fogadta el az alaptörvény-módosításhoz benyújtott kompromisszumos változtatást.

A napirend tárgyalásakor az MSZP és az LMP képviselői sem voltak jelen.

Gulyás Gergely leszögezte: a hetedik módosítás a választópolgárok október 2-án kinyilvánított akaratát képezi le, kizárva, hogy Magyarországot a közösségi és a nemzetközi joggal ellentétes módon az Európai Unió felső korlát nélküli betelepítés elfogadására kényszerítse. "Úgy gondoljuk, ez szükséges ahhoz, hogy az országot meg tudjuk védeni mindattól a veszélytől, amelyet a migráció jelent Európa egészére és az ország számára" - fűzte hozzá.

Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága csütörtökön egy olyan módosítást fogadott el az előterjesztéshez, amely kimondja, hogy a menedékjog biztosításának alapvető szabályait sarkalatos törvény határozza meg. A kezdeményezést a bizottság ülésén a Jobbik üdvözölte, képviselői azonban jelezték, hogy csak feltételük teljesülése esetén támogatják az alaptörvény módosítását.

Címlapról ajánljuk
Hszi, Trump és Putyin találkozott – Elemző: diplomáciai egyeztetés volt, érdekegyezés nincs

Hszi, Trump és Putyin találkozott – Elemző: diplomáciai egyeztetés volt, érdekegyezés nincs

Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője az InfoRádióban a nagyhatalmi vezetők egyeztetését diplomáciai és kommunikációs jelentőségűnek nevezte, mivel a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos kezdeményezést senki nem tett, csak szavak hangzottak el ezzel kapcsolatban. Az elemző szerint 2027 elején lehet fordulat Ukrajnában.

Újabb hatalmas pénzek érkeznek Magyarországra az Európai Unióból

Jóváhagyta Magyarország felülvizsgált tervét a SAFE (Security Action for Europe) elnevezésű uniós védelmi hitelprogramban való részvételhez az Általános Ügyek Tanácsa – jelentette be Magyarország Európai Unió mellé rendelt állandó képviselete Facebook-oldalán csütörtökön.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Megint lebombázták a krími hidat, a NATO-ra haragszik egész Oroszország - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Megint lebombázták a krími hidat, a NATO-ra haragszik egész Oroszország - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Hajnalban az ukrán drónok ismét támadást indítottak a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő híd ellen, ezúttal valószínűleg a vasúti szekciót támadták. Az orosz elit rég nem látott mértékben van kiakadva a NATO-ra: a francia kiképzőtisztek után most Hollandiát is elkezdték "hadviselő félként" emlegetni, mivel az ukránok hídromboló rakétája onnan származott. A fronton kevés érdemi mozgásról van hír, az orosz katonák nagyon lassan, de közelednek Zaporizzsja városa felé. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×