Az NVB-hez egy magánszemély fordult kifogással, sérelmezve, hogy a kormány a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgároknak is küldött a népszavazás témájában levelet. A kifogástevő szerint a kormány nem kereshette volna meg jogszerűen a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyarokat, ugyanis a kormány mint a népszavazás kezdeményezője és a parlamenti képviselőcsoporttal rendelkező pártok csak a szavazóköri névjegyzék adatait kaphatják meg a Nemzeti Választási Irodától kampánycélokra.
Patyi András, az NVB elnöke azt javasolta, utasítsák el a kifogást. Mint mondta, a kormány a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992-es törvény alapján hozzáférhet a magyarországi lakcímmel nem rendelkező polgárok személyes adataihoz, hogy tájékoztassa őket, vagyis a kormány jogszerűen élhet ezzel az eszközzel a népszavazási kampány során is.
Ezzel az érveléssel egyetértett Sárhegyi Zoltán, a Fidesz delegáltja is: szerinte az, hogy a kormány élt a törvényben biztosított jogi lehetőséggel és felhasználta ezeket az adatokat, nem volt jogsértő.
Tóta Áronné, a testület választott tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormánynak van egyfajta tájékoztatási kötelezettsége, és jelen esetben átfedés van a kormány tájékoztatási kötelezettsége és a kampányolás között. Azt nem írja elő a törvény, hogy a kormány által kezdeményezett népszavazás alatt fel kell függeszteni a tájékoztatási tevékenységet - jegyezte meg.
Litresits András, az MSZP delegálja szerint viszont megvalósult a jogsértés, mert a választási eljárásról szóló törvény és a népszavazási törvény csak a szavazóköri névjegyzéket teszi kiadhatóvá a kezdeményezőnek és a frakcióknak, 1 millió 110 ezer forintért.
Felhívta a figyelmet arra, hogy maga Ignácz István, az adatokat kezelő Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) vezetője is elismerte az NVI-nek küldött levelében, hogy a lakcímnyilvántartási törvényre hivatkozva a frakciók nem kaphatják meg ezeket az adatokat, vagyis megvalósult az esélyegyenlőség sérelme. Hangsúlyozta: a lakcímnyilvántartási törvényben biztosított lehetőség kampányidőszakon kívüli felhatalmazás, és például a nemzeti konzultációs levelekre vonatkozik.
Az NVB többsége végül Litresits András és Bodolai László LMP-delegált ellenszavazatával úgy határozott, a kormány levele nem sérti a jogszabályokat.
A határozat nem jogerős, ellene öt napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához.