Infostart.hu
eur:
386.53
usd:
332.61
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia

Németországban minden korábbinál magasabbra emelkedett az AfD népszerűsége

Németországban a mecklenburg-elő-pomerániai és a berlini tartományi választásokon elért siker után minden korábbinál magasabbra emelkedett az Alternatíva Németországnak (AfD) népszerűsége egy pénteken ismertetett felmérés szerint.

Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Uniótól (CDU) jobbra álló párt a szavazatok 16 százalékával kerülne be a szövetségi parlamentbe (Bundestag), ha most vasárnap lenne a választás - mutatta ki az ARD országos köztelevízió Deutschlandtrend című felmérése.

A 2013-ban alapított AfD eddigi rekordja 15 százalék volt, május elején mérték. A menekültek és bevándorlók befogadását elutasító, és az EU-hoz, az euróhoz és muzulmán valláshoz is elutasítóan viszonyuló párt országos választói támogatottsága a szeptember elején mért szintet 2 százalékponttal haladja meg.

A CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége 32 százalékon áll, ami 1 százalékpontos csökkenés. A koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) támogatottsága is 1 százalékponttal gyengült, így 22 százalékos. A nagykoalíció pártjainak összesített támogatottsága 54 százalék, ismét többségi támogatottságú kormányt alakíthatnának a Bundestagban.

A Bundestag ellenzéki oldalán a Baloldal támogatottsága 1 százalékponttal 8 százalékra csökkent, a Zöldeké 1 százalékponttal 12 százalékra emelkedett. A szövetségi parlamentből 2013-ban kiesett liberális FDP támogatottsága 1 százalékponttal a bejutási küszöb fölé, 6 százalékra emelkedett.

Hasonló tendenciákat jelez a másik országos közszolgálati csatorna, a ZDF ugyancsak pénteken megjelent Politbarometer című felmérése is, amely szerint a CDU/CSU a szeptember elején mért szinthez képest 2 százalékponttal gyengülve 33 százalékon, az SPD változatlanul 22 százalékon áll.

A Baloldal 1 százalékponttal erősödve 10 százalékon áll, a Zöldek támogatottsága változatlan, 13 százalékos, az FDP 1 százalékponttal gyengülve 5 százalékon áll, az AfD támogatottsága 2 százalékpontos emelkedés után 13 százalékos.

A Politbarometer felmérés a többi között azt is kimutatta, hogy a választók 54 százaléka jónak tartaná, ha Angela Merkel a 2017-es Bundestag-választáson is a CDU/CSU kancellárjelöltje lenne, 42 százalék pedig ezt nem tartaná jónak.

Az AfD szeptember elején a mecklenburg-elő-pomerániai törvényhozási választáson - a CDU-t megelőzve - a szavazatok 21,81 százalékát szerezte meg, az előző héten Berlinben tartott választáson pedig 14,2 százalékos eredménnyel jutott be a tartományi parlamentbe.

Az AfD így a 16 tartomány közül már 10-ben rendelkezik képviselettel. Előretörése kihívás a CDU/CSU-nak, amely fennállása óta arra törekszik, hogy tőle jobbra ne vesse meg a lábát számottevő erő.

A CDU Angela Merkel menekültpolitikáját bíráló politikusai között vannak, akik szerint érdemes megfontolni az együttműködést a jobboldal új szereplőjével. A koalíció "talán nem ma vagy holnap" jöhet szóba, de "örökre nem lehet kizárni" - nyilatkozott a napokban Veronika Bellmann Bundestag-képviselő, Angela Merkel egyik leghangosabb párton belüli bírálója.

A CDU vezetése elutasítja az együttműködést. Az AfD "meg akarja osztani társadalmunkat és Németországot, szembefordul a többi között a vallás, a sajtó és a vélemény szabadságával, és kirekeszt embereket csak azért, mert +mások+" - írta a Die Welt című lapban pénteken megjelent írásában Peter Tauber főtitkár.

A politikus a CDU helyzetéről, szerepéről szóló tízpontos kiáltványában hangsúlyozta, hogy a párt nevének rövidítésében a keresztény jelző C betű (christlich) "világos határ" a jobboldal széle felé.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×