eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó

Németországban minden korábbinál magasabbra emelkedett az AfD népszerűsége

Németországban a mecklenburg-elő-pomerániai és a berlini tartományi választásokon elért siker után minden korábbinál magasabbra emelkedett az Alternatíva Németországnak (AfD) népszerűsége egy pénteken ismertetett felmérés szerint.

Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Uniótól (CDU) jobbra álló párt a szavazatok 16 százalékával kerülne be a szövetségi parlamentbe (Bundestag), ha most vasárnap lenne a választás - mutatta ki az ARD országos köztelevízió Deutschlandtrend című felmérése.

A 2013-ban alapított AfD eddigi rekordja 15 százalék volt, május elején mérték. A menekültek és bevándorlók befogadását elutasító, és az EU-hoz, az euróhoz és muzulmán valláshoz is elutasítóan viszonyuló párt országos választói támogatottsága a szeptember elején mért szintet 2 százalékponttal haladja meg.

A CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége 32 százalékon áll, ami 1 százalékpontos csökkenés. A koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) támogatottsága is 1 százalékponttal gyengült, így 22 százalékos. A nagykoalíció pártjainak összesített támogatottsága 54 százalék, ismét többségi támogatottságú kormányt alakíthatnának a Bundestagban.

A Bundestag ellenzéki oldalán a Baloldal támogatottsága 1 százalékponttal 8 százalékra csökkent, a Zöldeké 1 százalékponttal 12 százalékra emelkedett. A szövetségi parlamentből 2013-ban kiesett liberális FDP támogatottsága 1 százalékponttal a bejutási küszöb fölé, 6 százalékra emelkedett.

Hasonló tendenciákat jelez a másik országos közszolgálati csatorna, a ZDF ugyancsak pénteken megjelent Politbarometer című felmérése is, amely szerint a CDU/CSU a szeptember elején mért szinthez képest 2 százalékponttal gyengülve 33 százalékon, az SPD változatlanul 22 százalékon áll.

A Baloldal 1 százalékponttal erősödve 10 százalékon áll, a Zöldek támogatottsága változatlan, 13 százalékos, az FDP 1 százalékponttal gyengülve 5 százalékon áll, az AfD támogatottsága 2 százalékpontos emelkedés után 13 százalékos.

A Politbarometer felmérés a többi között azt is kimutatta, hogy a választók 54 százaléka jónak tartaná, ha Angela Merkel a 2017-es Bundestag-választáson is a CDU/CSU kancellárjelöltje lenne, 42 százalék pedig ezt nem tartaná jónak.

Az AfD szeptember elején a mecklenburg-elő-pomerániai törvényhozási választáson - a CDU-t megelőzve - a szavazatok 21,81 százalékát szerezte meg, az előző héten Berlinben tartott választáson pedig 14,2 százalékos eredménnyel jutott be a tartományi parlamentbe.

Az AfD így a 16 tartomány közül már 10-ben rendelkezik képviselettel. Előretörése kihívás a CDU/CSU-nak, amely fennállása óta arra törekszik, hogy tőle jobbra ne vesse meg a lábát számottevő erő.

A CDU Angela Merkel menekültpolitikáját bíráló politikusai között vannak, akik szerint érdemes megfontolni az együttműködést a jobboldal új szereplőjével. A koalíció "talán nem ma vagy holnap" jöhet szóba, de "örökre nem lehet kizárni" - nyilatkozott a napokban Veronika Bellmann Bundestag-képviselő, Angela Merkel egyik leghangosabb párton belüli bírálója.

A CDU vezetése elutasítja az együttműködést. Az AfD "meg akarja osztani társadalmunkat és Németországot, szembefordul a többi között a vallás, a sajtó és a vélemény szabadságával, és kirekeszt embereket csak azért, mert +mások+" - írta a Die Welt című lapban pénteken megjelent írásában Peter Tauber főtitkár.

A politikus a CDU helyzetéről, szerepéről szóló tízpontos kiáltványában hangsúlyozta, hogy a párt nevének rövidítésében a keresztény jelző C betű (christlich) "világos határ" a jobboldal széle felé.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×