„Az ügyeletek, a háziorvosok és a kórházi orvosok piaca kiegyenlített volt, minden orvos ott dolgozott, ahol akart, ahol a szakvizsgája megengedett. Ez torzul el azzal, hogy az ügyeletet nem emelik, a másik nagy probléma, hogy az elmúlt években, mint ahogy most is be van ígérve a szakdolgozói béremelést, ami a nővéreket érinti az ügyeleteken, kötelező megcsinálni, de nem kapunk rá forrást. Egy kórház, egy szakrendelő, egy háziorvosi praxis kap” - mondta Rédei József.

A Sürgősségi Ügyeleti Ellátók Egyesületének elnöke jelezte, egy háziorvos a praxisán túl vállalhat ügyeletet, régen ez kötelező volt. A háziorvosi ügyelet a munkaidő után indul, jellemzően 14-16 órában, Budapesten például 24 órában.

„Szabályozott, hogy milyen szakvizsgával rendelkező orvosok dolgozhatnak, de főleg háziorvosok dolgoztak ebben a rendszerben. Az elmúlt években annyira lecsökkent a számuk, az egész rendszerben a tíz százalékot nem éri el a háziorvosi szakvizsgával rendelkezők száma” - mondta Rédei József.

A Sürgősségi Ügyeleti Ellátók Egyesületének elnöke hozzátette, ha ugyanis a háziorvos megkapja azt a pénzt megkapja a praxisából, nem megy el ügyelni éjszaka vagy hétvégén, így ők kiesnek ebből a rendszerből.

Megjelent, hogy a háziorvosi és védőnői ügyeleti rendszerre többletforrást biztosít a kormány. A probléma ott kezdődött, hogy akkor még valóban ez volt a címe a módosításnak, de a kormányrendelet változatlan maradt – közölte az egyesület elnöke.

„Tehát van egy címünk, hogy kap az ügyelet, de a finanszírozási rendeletben erről egy szó nincs. Az egyesület írt egy levelet a minisztériumnak, amelyben kértük a helyzet tisztázását, hogy mi lesz az ügyelettel. Erre még nem jött választ, a levél múlt hétfőn ment el” - mondta Rédei József.