Az iskolai konyhákat kétféle módon vizsgáljuk. Egyrészt a kormányhivatalok kereteiben működő területi élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságok, másrészt a Nébih minőségvezérelt közétkeztetés-programjában vizsgáljuk a konyhákat. Ennek keretében egy – nem ellenőrzésnek nevezhető, hanem – élelmiszerbiztonsági és minőségi szempontok szerinti minősítés zajlik – közölte Zoltai Anna.

„Nézzük azokat az élelmiszerbiztonsági és minőségi szempontokat, amelyek meghatározhatják egy konyha működését, az adataink alapján egy ötöt skálán osztályozzuk a konyhákat. A 4-es és 5-ös minősítést elért konyhák adatait – ha hozzájárulnak – a Nébih a honlapján folyamatosan közzéteszi. Azoknál a konyháknál pedig, ahol van hova fejlődni, egy fejlesztést segítő, támogató szakvéleményt adunk ki” - közölte a szervezet Vendéglátás és Étkeztetés Felügyeleti Osztályának vezetője.

Elmondta, hogy a minősített konyhák száma már megközelíti a kétezret, az érintett fogyasztók száma pedig a 900 ezret. Összesen 3000-3200 konyha működik az országban, vagyis jelentős a vizsgált konyhák aránya.

A konyhák többsége a közepes, jó, illetve a jeles minősítést is elérte, az utóbbit több mint tíz százalék kapta – ismertette.

„A vizsgált konyhák durván harmadát nem cégek, hanem az önkormányzatok üzemeltetik. Ezek a kisebb településeken kisebb adagszámmal működő, családiasabb, barátságosabb, adott esetben a helyi, hazai termékeket használó konyhák” - közölte Zoltai Anna.

„Azoknál a konyháknál, amelyek 1-es vagy 2-es minősítést kaptak, nagyon sok esetben a szemlélet korszerűtlen vagy a tudás hiányzik. Ezért hívjuk fel a figyelmet a szakvéleményekben arra, hogy mire koncentráljanak” - mondta.

A Nébih Vendéglátás és Étkeztetés Felügyeleti Osztályának vezetője szerintem 6-8 hónap múlva az egész rendszert átlátják majd.

Zoltai Anna tanácsa szerint érdemes megkérdezni a konyhákon, hogy volt-e már ilyen minősítés, és milyen eredménnyel szerepeltek rajta.