Molnár Gyula szombaton, Móron tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, nem értenek egyet a kötelező betelepítési kvótával, a népszavazásnak azonban ebben a formában nincs jogi jelentősége. A referendum eredménye ugyanis nem vonatkozik arra "a körülbelül 1300 regisztrált menekültre, tehát nem illegális bevándorlóra", akik elosztásáról már megszületett a döntés, a későbbi esetleges hasonló európai uniós döntésekre pedig nincs kötelező érvénye - fejtette ki.
A népszavazás kockázatosságára a brit kilépést hozta példaként. Hozzátette: a briteknél is úgy kezdődött, hogy üzentek, egy kicsit belpolitikai célra használták Európa egyébként létező problémáit, majd azt vették észre egy reggel, hogy Anglia kilépett az Európai Unióból. És lehet, hogy ezt Anglia túl fogja élni, de Magyarország egy ilyen lépést nem bírna ki - mondta az MSZP elnöke.
Molnár Gyula bejelentette, hogy bár az otthon maradás mellett érvelnek, azért nem használják a bojkott szót, mert szeptember 3-án megalakul választmányuk és megkezdik kampányukat.
Tóth Bertalan, az MSZP parlamenti frakcióvezetője szerint ez a népszavazás nem oldja meg a menekültválságot Európában. Arról is beszélt: a kormány a referendum hatmilliárdos költségét fordíthatná más célokra, például a határoknál szolgáló rendőrök, katonák megfelelő felszereléssel való ellátására.
A letelepedési kötvényt vásárlókra utalva a frakcióvezető azt mondta: miközben a kormány jó pénzért beenged orosz, kínai, szír, pakisztáni, iraki valós gazdasági bevándorlókat, gyűlöletet kelt minden Európába indulóval szemben. Véleménye szerint a letelepedési kötvényekért kapott majdnem nyolcvanmilliárd forintból meg lehetne oldani a humanitárius problémákat és a határvédelmi feladatokat.
Tóth Bertalan azt mondta, az MSZP frakciója valós megoldásokra kíván javaslatot adni az őszi parlamenti ülésszakon és látogatást terveznek a röszkei határon is.