Lázár János, miután a parlament nemzetbiztonsági bizottsága hétfői zárt ülésén Pásztor Istvánnal, az Információs Hivatal főigazgatójával beszámolt a magyar hírszerzés múlt évéről, újságíróknak azt mondta: a hírszerzés jó munkát végzett 2015-ben, olyan információkat gyűjtött össze, amelyek az ország biztonságát jelentős mértékben erősítették.

A beszámoló döntő része a 2015-ös "bevándorlási és migrációs krízissel" foglalkozott, tájékoztatták a testületet, hogy a hírszerzés - más magyar titkosszolgálatokkal - együttműködve a kormány és a törvényhozás döntéshozatalát hogyan és milyen módon tudta támogatni - tette hozzá.

Lázár János elmondta, hogy készen állnak a bizottságnak tájékoztatást adni arról, hogy a paksi beruházás hogyan halad, ezért ősszel egy önálló bizottsági ülést szentelnek a témának.

Közölte, a testület előtt a bizottság szocialista elnökének kérdésre válaszolva elmondta, hogy a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a hírszerzés szerint a labdarúgó Európa-bajnokság megrendezésének vannak biztonsági kockázatai.

A francia titkosszolgálattal folyamatos a partneri kapcsolatos, és a külügyminisztérium az Európa-bajnokság megkezdése előtt a kiutazóknak minden szükséges információt rendelkezésre bocsát majd - mondta Lázár János.

Megjegyezte, parlamenti képviselőként az a benyomása, hogy az amerikai titkosszolgálatok határozottabban ítélik meg a biztonsági kockázatot. "Európában ennek a megítélése talán a labdarúgás iránti elfogultságból kicsit más" - fogalmazott.

Lázár János azt mondta, ma a titkosszolgálati világban közkonszenzus van abban, hogy az Európa-bajnokság megrendezésének komoly biztonsági kockázatai vannak.

Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke újságíróknak elmondta, hogy az ülésen szóba került az elmúlt hetekben "Soros-ügy néven elhíresült eseménysorozat", és megerősítette: nem volt Magyarországon megfigyelés, lehallgatás és nem készültek külön titkosszolgálati jelentések Soros Györgyről vagy az általa támogatott szervezetekről.

Mint mondta, arról van szó, hogy a migrációs balkáni útvonalhoz köthető embercsempészekről, az emberkereskedőkről készült jelentésekkel kapcsolatosan minden olyan "jóhiszemű" civil szervezet is szóba került, amelyeket kihasználtak, vagy eszközként használhattak a bűnözök.

Molnár Zsolt közölte, szeptemberben Lázár János átfogó tájékoztatást ad a testületnek a paksi beruházásról, a brüsszeli álláspontról és az egész ügy nemzetbiztonsági kockázatairól Szél Bernadett kezdeményezésére.

Szél Bernadett, a nemzetbiztonsági bizottság LMP-s tagja újságíróknak elmondta, az ülésen kérdezte Lázár Jánost az úgynevezett Pharaon-üggyel kapcsolatban, arról, hogy "sikerült-e már rendet tenni a kormányban".

Mint mondta, szomorúan hallotta, hogy még mindig nem, ezért az LMP kezdeményezni fogja, hogy az ügy tisztázására a nemzetbiztonsági bizottság üljön össze az érintett titkosszolgálatok összehívásával.

Az ellenzéki politikus - szavai szerint - nyugtalanítónak tartja, hogy hónapok óta lebeg ez az ügy, és nem kapni "épkézláb" válaszokat a kormánytól, hogy "vajon milyen kétes alakok sertepeltélnek üzleti vonatkozásokban a miniszterelnök családja környezetében".