Magyarország élenjáró támogatója az OECD törekvéseinek, amelyek rugalmasabbá, szabadabbá és korlátozásmentessé kívánják tenni a nemzetközi kereskedelmet és befektetéseket, egyúttal szorgalmazza a fejlesztési források észszerű és feltételekhez kötött felhasználását annak érdekében, hogy a fejlődő országok szüntessék meg a globális kihívásokat előidéző okokat, amelyek bevándorlási nyomást hárítanak az Európai Unióra - mondta Szijjártó Péter a párizsi székhelyű fejlesztési szervezet éves miniszteri értekezletének szünetében tartott sajtótájékoztatóján, csütörtökön.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint Magyarország a lehető legjobb időszakban tölti be a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) miniszteri tanácsának alelnöki posztját Japánnal és Finnországgal közösen, Chile elnöklete alatt, miután az idei értekezlet fő témája a globális gazdaság és a világkereskedelem növekedési ütemének visszaesése volt.

Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt öt évben a világkereskedelem bővülése 3 százalék alatt maradt, ilyen alacsony ütem pedig nagyon negatívan hat a világ gazdasági növekedésére. Mindez káros Magyarország számára, amely nagyon nyitott gazdasággal rendelkezik - hívta fel a figyelmet Szijjártó Péter.

Meglátása szerint a visszaesés egyik fő oka a nemzetközi kereskedelmet korlátozó intézkedések és szankciók, másrészt az olyan globális válságok, mint a migráció, a klímaváltozás vagy a háborúk, amelyekre a nemzetközi közösség még nem talált megfelelő választ.

Magyarország úgy ítéli meg, hogy az OECD által a fejlődő országokban elköltött több milliárd eurónyi forrást úgy kellene felhasználni, hogy megszűnjenek azok az okok, amelyek a bevándorlási válságot okozzák Európában. Ennek érdekében Magyarország a jövőben nagyobb befolyással kíván rendelkezni az OECD fejlesztési politikájára azért, hogy "a források az Európára gyakorolt bevándorlási nyomás csökkentését is szolgálják" - mondta.

A miniszter jelezte, hogy Magyarország ennek érdekében beadta a teljes jogú tagság iránti kérelmet az OECD fejlesztési bizottságába.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy Magyarország mélyen integrált a világgazdaságba: az export aránya a gazdaság teljesítményéhez képest eléri a 100 százalékot, a külföldről befektetett működő tőke pedig meghaladta a 85 milliárd eurót. A külföldi működő tőke és a gazdaság teljesítménye arányában Magyarország első helyen áll Közép-Európában, annak ellenére, hogy a nemzetközi beruházások világszerte 10 százalékkal estek vissza a 2015 előtti helyzethez képest - hangsúlyozta a miniszter. Az OECD felmérése alapján Magyarország a külföldi befektetések tekintetében az ötödik legjobb szabályozással rendelkezik a tagállamok közül, ezt tükrözi a külföldi befektetések aránya is - tette hozzá.

Szijjártó Péter a Magyarország előtt álló feladatok közül kiemelte a magyar hozzáadott érték növelését az országban megtelepedett nagy nemzetközi vállalatok termelésében. Ennek érdekében a magyar kormány erősíti a szakképzést, a digitális tudást és az infrastruktúrát és ezáltal "az ország gazdasági fejlődését egy új fázisba lehet léptetni, amikor már nem kizárólag a termelés, hanem a kutatásfejlesztés és az innováció is húzza a gazdaságot" - mondta Szijjártó Péter.