Bár a GDP-arányos 2 százalékos NATO direktíva még messze van, hiszen a költségvetési tervezetben írt 51 milliárd forintos növekménnyel, több mint 350 millió forintos kerettel is csak a jövőre jelzett nominális GDP 0,94 százalékát éri el Magyarország védelmi kiadása, a ráfordítás érezhető változást hozhat. A Honvédelmi Minisztérium ugyanis a 2015-ben kezdett béremelési program részeként egy újabb 5 százalékos illetmény-emelésre, illetve mások mellett a katonák ruházatának fejlesztésére szánja a többletet – mondta az InfoRádiónak Vargha Tamás, a tárca parlamenti államtitkára.

"Nagyon fontos, hogy a hadi ruházat megfelelő anyagból készüljön, kényelmes legyen, hiszen nemcsak egyszerűen a mindennapi életet éli benne a katona, hanem a szolgálatot, amely sokszor eltérő időjárási körülmények között, nehéz fizikai szolgálat is. A fizetésen kívül úgy is megbecsüljük a katonát, hogy megfelelő felszerelést biztosítunk neki és ez a legfőbb fejlesztési irány az elkövetkező időben"

Emellett a tárca fejleszti a szövetségi missziós kötelezettségek keretében szolgáló különleges rendeltetésű erőit – tette hozzá Vargha Tamás.

"A Magyarország biztonságát garantálni tudó, segítő katonai rendészeti képesség megerősítése is cél. Megalakult a Magyar Honvédség Katonai Rendészeti Központja, hogy ezt a képességet is erősítsük, fejlesszük és a rendőrséggel együtt a határon és az országon belül a magyar emberek biztonságát garantálhassuk. Már manapság is találkozhatunk katonai rendész járőrökkel, akik fontosabb csomópontokon vigyáznak ránk."

A wales-i NATO-csúcstalálkozón egyébként Magyarország vállalta, hogy 2022-ig minden évben a GDP 0,1 százalékával emeli védelmi kiadásait, tehát hasonló nagyságrendű többlet várható a 2018-as költségvetésben is.