eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Palkovics: nőnek az intézményfenntartó forrásai

Az állami intézményfenntartó jövőre 103 milliárdos többletet kaphat, a felsőoktatási intézmények 43 milliárdos pluszforrással számolhatnak a költségvetés tervezete szerint - közölte az oktatási államtitkár pénteken Budapesten.

Palkovics László újságíróknak elmondta: a sajtóban megjelentekkel szemben nem csökkennek az állami intézményfenntartó forrásai. Az idei célelőirányzat 549 milliárd volt, de ebben még benne voltak az időközben a gazdasági tárcához került szakképző intézmények is - magyarázta. A Klik költségvetése már idén is összesen mintegy 96 milliárddal magasabb - jegyezte meg Palkovics László.

A fenntartásról szólva kiemelte: a vegyes - állami és önkormányzati - működtetés nem jó modell, s több javaslatot dolgoznak ki; az egyik az, hogy az intézmények az állami fenntartó alá kerülnek. Döntés még nem született - fűzte hozzá.

Pölöskei Gáborné, a Klik elnöke azt mondta, bárkivel egyeztettek, mindenki azon az állásponton volt, hogy a fenntartásnak és működtetésnek egy kézben kell lennie. A Klik átalakításáról nem született végleges döntés, hatféle modell készült. A kormány fog határozni, első olvasatban már tárgyalták. Az átalakítások július 1-jétől várhatóak, az új modell 2017. januártól működhet.

Az oktatási intézményeket nem tagosítják, minden marad a jelen formájában, de "menedzsment környezetet" hoznak létre, ami a fenntartást és működtetést segíti - vázolta a várható változásokat a szakember. Hozzátette: önálló alapító okirattal rendelkező egységekben gondolkodnak.

Az intézmények azt kérték, részleges munkáltatói jogkört többet adjanak nekik, legyen érdekeltségük abban, hogy ha van bevétel, annak egy bizonyos részével, illetve bizonyos keretgazdálkodással rendelkezzenek. Ne kelljen minden egyes égőcseréért a központba menni - mondta. Új elemként "szakmai dologiság" tétel jelenik meg a költségvetésben, azaz ha valaki technikaórát tart, és a lányoknak salátakészítést tanítana, az alapanyagokat be tudja szerezni.

Palkovics László a tanterv átalakításáról jelezte: teljesen új Nemzeti alaptantervet vezetnek be, várhatóan felmenő rendszerben 2018 szeptemberétől. Közlése szerint első körben "nemzeti minimumot" határoznának meg: ha az iskola nem akar, nem kellene ennél többet tanítani, de ha úgy döntenek, akkor lehet pluszismereteket tanítani. Szerinte ezzel a gyerekek terhelése is differenciáltan csökkenne már rövid távon.

A tanterveknél a mozgástér a jelenlegi 10 százalékról 30 százalékra nőhet - mondta.

Közölte: a kerekasztal szakmai javaslatát még várják a részletekről, a testület jövő csütörtökön ülésezik majd.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×