Infostart.hu
eur:
388.42
usd:
331.51
bux:
109466.82
2025. december 18. csütörtök Auguszta

Így sikerültek idén a középiskolai felvételik

Április 26-áig minden középfokú intézmény értesíti a hozzá jelentkező tanulókat a felvételi döntéséről, azaz jelentkezésük elfogadásáról vagy elutasításáról. Ezzel lezárul a középfokú felvételi eljárás általános szakasza.

Az általános felvételi eljárás célja, hogy a tanulók – ha megfelelnek az adott iskola által támasztott felvételi követelményeknek és egyben a felvehető létszámkereten belül vannak – az általuk választott és sorrendbe állított továbbtanulási lehetőségek (iskolák és tanulmányi területek) közül arra nyerjenek felvételt, amelyet a leginkább óhajtanak. Az eljárást támogató informatikai rendszer garantálja, hogy a felvételi döntés minden tanuló esetében ezen rangsorolási elv szerint történjen.

Az idei általános felvételi eljárás  adatai:

A felvételi eljárásban 82 411 nyolcadik évfolyamos, 7 143 hatodik évfolyamos és 5 481 negyedik évfolyamos tanuló vett részt. Ez utóbbi két csoport a hat-, illetve a nyolc évfolyamos gimnáziumokba felvételizőket jelenti - közölte az Oktatási Hivatal.

A felvételi eljárásrenda 1999/2000. tanév óta kisebb-nagyobb korrekciókkal, ám változatlan alapelvekkelműködik. Sikerességét mutatja, hogy bevezetése óta minden tanévben az iskolát váltó 8. osztályos tanulók szinte mindegyike már a felvételi első szakaszában, az általános felvételi eljárás időszakában bejut valamelyik általa megjelölt tanulmányiterületre, középfokú iskolába, döntő többségük pedig az általuk leginkább óhajtott területek valamelyikébe.

Az idei általános felvételi eljárásbana nyolcadikos tanulók 97,0%-a (79975 fő) felvételt nyert valamely középfokú oktatási intézménybe. A felvettek 77,4%-a (61896 fő) az általuk megjelölt legelső helyre, 94,6%-uk pedig (75690 fő) az első három helyen megjelölt terület egyikébe jutott be.

Az általános felvételi eljárás keretében fel nem vett 8. évfolyamos tanulók száma 2 436 fő, a jelentkezést benyújtó tanulók 3,0%-a.

A felvettek 35,0%-a (27 964 fő) gimnáziumi, 38,7%-a (30 974 fő) szakgimnáziumi, 24,6%-a (19 662 fő) szakközépiskolai, 1,7%-a (1 375 fő) szakiskolai tanulmányi területen folytathatja tanulmányait. A 2015/2016. tanévre történt beiskolázás hasonló adatai: 34,6% gimnázium, 40,5% szakközépiskola, 24,9% szakiskola vagy speciális szakiskolai.

A 6 évfolyamos gimnáziumi tanulmányi területre felvételt nyert tanulók száma 4 392 fő, ebből 3 752 főt (85,4%) az általa megjelölt első helyre vettek fel.

Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×