Infostart.hu
eur:
387.28
usd:
334.12
bux:
121137.89
2026. március 3. kedd Kornélia

Orbán: Magyarország egy felívelő korszak éveit éli

Magyarország egy felívelő korszak éveit éli, 2017-ben is lehet egy lépést tenni előre - mondta a következő évi költségvetésről Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádióban.

A bérek minden évben nőnek, a munkanélküliség folyamatosan csökken, és "mindezt nem hitelből értük el", sőt az ország visszafizette az IMF-EU-kölcsönt - közölte a kormányfő, megemlítve továbbá az adók csökkenését és a nyugdíjak értékének emelését.

Kiemelte azt is, hogy az Európai Unió statisztikái szerint 2013-2014-ben 600 ezerrel csökkent a szegények száma Magyarországon.

Brüsszelt és magyar szövetségesét, a baloldalt is meg kell állítani, mert sokmillió embert akarnak Európába hozni - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

A kormányfő az interjúban arról beszélt, hogy a Schengen 2.0 akciótervet azért kellett közzétennie, mert Brüsszel előállt egy képtelen javaslattal, amely szerint Európa népesedési és gazdasági problémáit minél több migráns beengedésével kell megoldani.

Ez egybeesik a volt szocialista kormányok migrációs politikájának most nyilvánosságra került dokumentumával - mondta.

Brüsszel és a magyar baloldal között teljes összhang van: be akarnak hozni sokmillió embert Európába - jelentette ki Orbán Viktor.

"Az előző szocialista kormányok ilyen programjában az szerepelt, hogy az ország egytizede belátható időn belül külföldiekből fog állni" - mondta a miniszterelnök, aki szerint "ez egy agyrém, lehetetlenség".

Ezt meg kell akadályozni, tehát "nemcsak Brüsszelt kell megállítanunk ebből a szempontból, hanem Brüsszel magyar szövetségeseit, a magyar baloldalt is" - fogalmazott, hozzátéve: ezt a kérdést népszavazással kell lezárni Magyarországon.

Az Európában sok helyen magas ifjúsági munkanélküliség miatt azt szorgalmazta, hogy az európai fiataloknak adjanak munkát ahelyett, hogy idehoznának kívülről "más kultúrából érkező, együttélési problémákat okozó, terrorveszélyt növelő migránsokat". Szerinte azonban a "buborékban élő", "szellemi elnyomásban" lévő Nyugaton erről nem lehet ugyanilyen nyelven beszélni.

A miniszterelnök arról is szólt, hogy korábban volt egy jelentős különbség Németország és Magyarország között a migránsválság kezelésében. A magyar álláspont ugyanis a külső határok megvédéséről szólt, a németek ezzel szemben azt mondták, "különleges helyzet van, mindenki jöhet ellenőrzés nélkül". Ám Németország időközben megváltoztatta az álláspontját, és "ma ugyanazt mondják, mint mi", vagyis a külső határok megvédésének fontosságára helyezik a hangsúlyt - fejtette ki.

Bár nem vallja be, de Európa ugyanazt hangoztatja a külső határvédelem elsőségét tekintve, mint amit Magyarország képviselt - értékelte.

Jelezte azonban, hogy most arról szól a vita, mi legyen azokkal, akiket már beengedtek vagy időközben sikerül bejutniuk az Európai Unióba leginkább Olaszország tengeri határainál.

Orbán Viktor ezzel kapcsolatos elvi álláspontja szerint ha valaki egyedül döntött migránsok ellenőrzés nélküli beengedéséről, akkor ennek a következményei sem vállalhatók nemzetközi szinten. "Ha nemzeti szinten volt döntés a beengedésről, akkor nemzeti szinten kell dönteni ennek következményeiről" - jelentette ki.

Hozzátette, ha nem sikerül megállítani egy népszavazással a migránsok szétosztását támogató Brüsszelt, akkor előfordulhat, hogy nem Magyarországon fogják megmondani, kikkel éljünk együtt.

A schengeni övezettel kapcsolatban a kormányfő javaslata az, hogy Schengen tagjainak vállalniuk kell a kötelezettségeiket is, vagyis - ha az EU szélén helyezkedik el egy tagállam - a külső határ védelmét. Attól a tagállamtól, amely ezt nem teszi meg - folytatta -, el kell kérni a külső határ védelmének jogát, ha pedig nem adja át, akkor fel kell függeszteni schengeni tagságát vagy ki kell zárni.

A Líbia felől érkezők miatt szorgalmazta, hogy mihamarabb kell egy líbiai kormány, amellyel meg kell egyezni egy hatalmas - Afrika területén, a líbiai partoknál lévő - menekülttábor létrehozásáról, ahonnan szabályozott formában jöhetnének a migránsok, feltéve, hogy van befogadó ország. Mindezt az EU-nak kellene szerinte finanszíroznia, fenntartania.

A miniszterelnök szerint az adócsökkentés és az otthonteremtés költségvetése lesz a 2017-es, amelyben többletpénz jut az egészségügyre és az oktatásra. Orbán Viktor hozzátette: mindkét ágazatban folyamatos bérfejlesztésre van szükség. Hangsúlyozta: jövőre 130 milliárdos többlet áll az oktatás rendelkezésére. Szólt arról is, hogy a digitális világra való felkészülés jegyében 100 százalékos széles sávú internet-elérést megvalósítását tervezi a kormány, továbbá jövőre csökken az internetszolgáltatás áfája, amit később további mérséklés követ.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: aki a Közel-Keleten szállna át repülővel, annak most ez nehéz lesz

Szakértő: aki a Közel-Keleten szállna át repülővel, annak most ez nehéz lesz

A közel-keleti háború nemcsak a térség légiközlekedését bénította meg, hanem jelentős fennakadásokat okoz az egész világon – mondta az InfoRádió által megkérdezett szakértő. Varga G. Gábor, az Egek Ura blog alapítója szerint az átszállási pontok leállása okozza a legnagyobb problémát.

Volodimir Zelenszkij nyíltan támadja Orbán Viktort, és azt állítja: „lehetetlen újraindítani” a Barátság kőolajvezetéket

Hiszi, hogy Orbán Viktor vereséget szenved a magyar választásokon – mondta Volodimir Zelenszkij. Az interjúban azt is közölte: „többször megmondta, hogy Európa ne vegyen orosz olajat”. „A Barátság vezeték elpusztult, a helyreállításhoz tűzszünet kell – ezt világosan meg kell mondani Putyinnak” – fogalmazott.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×