"Hol vannak azok a határok, amikben meg tudunk egyezni, ameddig el lehet menni?"

Ennek a kérdésnek a közös megválaszolására kérte az ellenzéket a Lehet Más a Politika frakcióvezetője a terrorizmus elleni hatékonyabb fellépésről szóló kormánypárti alaptörvény-módosítás nyomán. Schiffer András szerint ugyanis a Jobbik, az MSZP és az LMP egyetért abban, hogy az emberek biztonságérzete megrendült, ezért szükség lehet rendkívüli intézkedésekre.

"De ahhoz épeszű ellenzéki párt nem asszisztálhat, hogy Orbán Viktor saját magának hatvan napra egy olyan biankó csekket akar kiállíttatni a parlamenttel, hogy gyakorlatilag azt csinálhat, amit akar a tévé- és rádiócsatornákkal, az emberek szabad mozgásával, illetve gyülekezésével, a posta-, illetve az internetforgalommal."

A keddi egyeztetésre azonban sem az MSZP, sem a Jobbik nem ment el, ezért Schiffer András szerint elveszett az esélye az alaptörvény-módosítás feletti ellenzéki kontrollnak. A szocialisták közleményükben idő előttinek tartották a megbeszélést és saját javaslatukra emlékeztették a többi frakciót, ami az országgyűlés kétharmados többségének döntésétől tenné függővé a terrorizmus miatt szükséges rendkívüli intézkedések hosszú távú fenntartását. A Jobbik azért nem ült tárgyalóasztalhoz, mert úgy véli, hogy a baloldal bevándorláspolitikája leszerepelt, mondta Mirkóczki Ádám országgyűlési képviselő, a párt szóvivője.

"Finoman fogalmazva is messze túlmegy és túlnő a terrorizmus visszaszorításán, gyakorlatilag egy rendeleti kormányzást tenne lehetővé hatvan napra."

Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke keddi sajtótájékoztatójában hangsúlyozta, hogy a kormánypártok számára a családok biztonsága a legfontosabb.
 
"És ebből az alaphelyzetből egy jottányit sem vagyunk hajlandóak engedni, semmilyen kompromisszumot nem tudunk kötni ebben a kérdésben."
 
Az MSZP eztán a javaslatukra adott érdemi reakciót hiányolta, a Jobbik pedig a korábban más kormánypárti politikusoktól hallható kompromisszumkészséget.