"Az éghajlatváltozás alapvetően lassú ahhoz, hogy akár egy-két évtizedes távlatban tudjon migrációt kiváltani. Az időjárás szélsőségei, aszályos egy-két-három év például, lehetnek okai az elvándorlásnak. Ez valószínűleg megtörtént Szíriában, alapvetően rosszá vált az élet." Amellett, hogy eleve nincs szerencsés helyen az ország, nehezek a termelési feltételek, néhány aszályos év megrendítheti a gazdaságot. Az előző évtized végén több rossz időjárású év is volt, amelyet, persze a politikai átalakulás következtében is, elvándorlás követett. A háború általában valamilyen ok miatt tör ki, a rendetlenség hozzájárulhat a nem kulturált megoldások választását, elkeseredettséghez vezet, amelynek következtében könnyebb fegyverfogásra bírni embereket. Háború nélkül is el lehet menni egy helyről, ha nem lehet ott élni - mondta Mika János.

Az éghajlatkutató hozzátette: a klímaváltozással kapcsolatban hosszútávon, évtizedekkel később, nagy számokat írtak le menekültügyi szakértők. Már 2007-ben, a mostani menekülthullámtól függetlenül azt lehetett olvasni, hogy ha nem sikerül lefékezni a melegedés ütemét, akkor 2050-re 250 millió, sőt egymilliárd embernek kell elhagynia az otthonát a tengervíz szintjének emelkedése miatt.

A migráció nagy része jelenleg sem Európába irányul, körülbelül tízszer annyian maradnak abban a térségben, mint ahányan jönnek, így is sokan vannak. Az nagy probléma, hova tudnának menni, hiszen jobbára ott már laknak és egyre inkább lakni fognak. Valószínűleg azért kapta a Nobel-békedíjat az Éghajlat-változási Kormányközi Testület, mert rámutat a kibocsátás mérséklésének szükségességére, hogy ne legyen százmilliós léptékű a migráció, mert már a százezressel sem tud mit kezdeni a világ - hangsúlyozta Mika János éghajlatkutató.