Infostart.hu
eur:
385.34
usd:
331.84
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Kedden rendkívüli szentév kezdődik

A legelső szentévet VIII. Bonifác pápa hirdette meg 1300-ban, miután Róma népe általános pápai bűnbocsátást (indulgenciát) követelt. Azóta harminc rendes és rendkívüli szentévet tartottak.

A VIII. Bonifác által meghirdetett szentév híre egész Európában elterjedt, és néhány héten belül zarándokok lepték el Róma városát - számolt be korának "legcsodálatosabb" eseményéről Giovanni Villani itáliai krónikás. A feljegyzések szerint az első szentévre két millióan érkeztek az Örök Városba. Az akkori szentév meghirdetését a festő Giotto örökítette meg a római lateráni Szent János bazilikában. Hétszáz évvel később a II. János Pál által vezetett 2000-es jubileumi szent évre több mint harminc millióan érkeztek Rómába.

A múltbéli szentévek alkalmával az egyház pénzért árulta a pápai bűnbocsánatot tanúsító búcsúcédulákat. Az európai uralkodók el se utaztak a távoli Rómába: követeik szállították nekik a pápától vásárolt bűnbocsánatot.

A szentévekről az olasz napilapokban közölt történetek szerint az 1450-es szentévben akkora zarándoktömeg igyekezett a Szent Péter bazilika felé, hogy az Angyalvár hídján agyontapostak százhetvenkét embert. Az 1574 karácsonyán megnyitott szent kapu falának lebontásakor Róma népe egymással verekedve akart egy darabot szerezni az ereklyének számító falból. Tizenöten veszítették életüket. Korabeli beszámolók azt állítják, hogy az akkori XIII. Gergely pápa többször is inkognitóban elvegyült a zarándokok között. A második világháború utáni első szentévet XII. Pius tartotta 1950-ben. Palmiro Togliatti az Olasz Kommunista Párt (PCI) főtitkára úgy kommentálta a szentévet, hogy "ezen csak a pápa keres".

VI. Kelemen vezette be 1350-től a szentévek ötven évenkénti megtartását. Később az időközt huszonöt évre csökkentették. A rendkívüli szent évet különleges alkalmakkor hirdetik meg. A 20. században két rendkívüli szentévet hirdettek meg: XI. Pius 1933-ban és II. János Pál 1983-ban Krisztus halálának és feltámadásának évfordulóján. Az ezredfordulóra eső szentévben II. János Pál 1999. december 24-én nyitotta meg a Szent Péter bazilika szent kapuját egyenes nemzetközi televíziós közvetítésben.

A Ferenc pápa által meghirdetett, kedden kezdődő rendkívüli szentév az első, amelyet nem egyházi esemény évfordulóján tartanak meg, hanem a pápa által választott témának, az irgalmasságnak szentelnek.

Rino Fisichella érsek, a szentév egyik vatikáni szervezője a többi között azt emelte ki, hogy ez az első szentév az internet korában.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdte munkanapját a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben pedig fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról, amely kapcsán az ukrán tónus bicskanyitogató, Brüsszel pedig kitapos és kiprésel most mindenkiből minden pénzt, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Az elmúlt napokban a geopolitikai események vpltak a befektetők fókuszában, Grönland kérdése továbbra is a terítéken van, miután tegnap este európai katonák érkeztek a szigetre, Trump pedig továbbra sem állt el annak megszerzésétől. Pluszban zártak tegnap az amerikai tőzsdék, a chiprészvények nagyot mentek a tajvani TSMC chip bérgyártó vártnál jobb negyedéves eredményei után, de a tegnap jelentő bankrészvények (GS, MS) is 5 százalék körüli pluszban zártak. Az ázsiai tőzsdék szintén emelkedtek, részben annak is köszönhetően, hogy az USA kereskedelmi megállapodást jelentett be Tajvannal, amely vállalta, hogy az alacsonyabb vámok érdekében jelentős mértékű beruházást fog végrehajtani az Egyesült Államokban. Az előjelek Európát tekintve is pozitívak, enyhe emelkedéssel indulhat a nap a határidős indexek állása alapján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×