A politikus szerint véget kell vetni annak, hogy a liberális értékrend uralja a nyugati demokráciákat. Ez a beszédmód saját deklarált értékeivel is ellentétesen megkérdőjelezhetetlennek tartja nézeteit, nem képes a vitára és megpróbálja elhallgattatni ellenfeleit. A liberális önhittség oka lehetett az a néhány nagy győzelem, amit az eszmerendszer aratott a 20. században. Így többek között a vallás háttérbe szorítása, majd a fasizmus és a marxizmus feletti diadal és a nemzet, illetve az állam időleges korlátozása - sorolta a politikus.

Schöpflin György kifejtette: a liberális rend a társadalom jelentős részét magára hagyta, és populizmusként bélyegezte meg azokat a próbálkozásokat, amelyek ezeknek a háttérbe szorított társadalmi csoportoknak a problémáira irányították a figyelmet. Nem lehet ezeket a kérdéseket a szőnyeg alá söpörni azzal, hogy populista felvetések - jelentette ki.

Bába Iván egyetemi tanár, az előző Orbán-kormány külügyi államtitkára úgy vélekedett: a liberalizmus korántsem univerzális, általános érvényű eszmerendszer. Hatása térben és időben is korlátozott, elsősorban a 19-20. századi Európában és Észak-Amerikában volt nagy hatású. Más civilizációikra - így például az iszlámra, Kínára vagy Indiára - vajmi kevés befolyással van. Itt az ideje megvitatni, hogy alkalmas-e a liberalizmus a globális problémák megoldására - fűzte hozzá.

Bába Iván megjegyezte, hogy egy felmérés szerint a világ 100 legnagyobb gazdasági egysége között 49 állam van, köztük éppen 49. Magyarország. A másik 51 az multinacionális cég, cégcsoport. A százas listán Magyarország a 89., tehát 40 olyan multi van, amelynek gazdasági teljesítménye nagyobb mint Magyarországé. Csak állam védhet meg minket ezektől az óriási gazdasági hatalmaktól - közölte.

Szent-Iványi István, a Magyar Liberális Párt külügyi szakértője hozzászólásában azt mondta: bajban van ugyan a liberalizmus, de korai lenne temetni. Valóban megfigyelhető egy európai frusztráció - a nyugati világ ugyanis nem tudta teljesíteni azokat az ígéreteit, amelyek miatt olyan vonzó -, de nem először került bajba a liberalizmus. A két világháború között is több veszélyes kihívás érte - kommunizmus, fasizmus, nagy világgazdasági válság -, ám ezeket a fenyegetéseket sikerült elhárítania és a 20. század második felében megkerülhetetlenné vált - fogalmazott.

Szent-Iványi István szerint a többségi elv korlátlan uralma - amely ellentétes a liberális értékekkel - a többség zsarnokságához és a kisebbség jogainak csorbításához vezethet, pedig egy közösségben mindenki kerülhet kisebbségi pozícióba.

A populizmus minden felvetését nem helyes arrogáns liberálisok módjára kirekeszteni, ám a populizmus vezérelvűsége szintén veszélyeket rejthet magában - fogalmazott.

A nyugati modell, amely egyébként korántsem csak liberális értékeken nyugszik, még mindig vonzó: más kultúrák milliói és magyarok százezrei kelnek útra, hogy ott élhessenek - hívta fel a figyelmet Szent-Iványi István.

Schöpflin György reagálásban azt emelte ki, hogy a többség zsarnoksága valóban veszélyes lehet, de ez kezelhető: a megoldás az önkorlátozás. Jó lenne az is, ha a liberális elit nem viselkedne úgy, mintha ő lenne a többség - jegyezte meg.