A vasárnapi, brüsszeli EU-Törökország-csúcstalálkozón - amelyen Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz - a török-orosz incidens mellett a migráció és a terrorveszély csökkentése lesz a legfontosabb téma, a magyar kabinet pedig azt az álláspontot képviseli, hogy Magyarország kész intenzíven közreműködni Európa megvédésében "ebben a háborús helyzetben" - fogalmazott Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.

"Nem kétséges, hogy Európát megtámadták és ebben a támadásban csak összefogásnak van helye. (...) És a magyar kormány azok közé a kormányok közé tartozik Európában, akik azt mondják, hogy az illegális bevándorlás és a terrorizmus egymástól elválaszthatatlan, az illegális bevándorlás és a terrorizmus egymással kéz a kézben jár."

Lázár János kiemelte, hogy a kabinet továbbra is ellenzi az uniós kötelező kvótarendszert, illetve az Európai Bizottság azon tervét, amelynek értelmében további egy millió embert szállítanának Törökországból Európába.

A Terrorelhárítási Központ vitatott eljárása ügyében, amelynek esetében két akcióval 6, a TEK keddi állítása szerint szélsőséges nézeteket valló személyt vettek őrizetbe és amelyről sokan - mint később kiderült, tévesen - iszlám szélsőségesek elfogására asszociáltak, Lázár János védelmébe vette a Terrorelhárítási Központot.

"Olyan hiba vagy olyan cselekmény, amely a TEK-nek felróható lenne nem történt meggyőződésem szerint, a két elkövető, két vélelmezett bűncselekmény-elkövető esetében ráadásul a bíróság el is rendelte előzetes letartóztatásukat és nyilvánvaló az ügyészség, a bíróság és a rendőrség dolga az, hogy a további 4 a TEK látókörébe került személlyel szemben milyen további intézkedésekre kerül sor."

Lázár János úgy látta, hogy a jelenlegi helyzetben a Terrorelhárítási Központnak minden kockázatot kiemelten kell értékelnie, nagy hiba lenne, ha egy politikus vagy egy sajtóorgánum vállalná át e kockázatmérlegelés jogát és lehetőségét, ahogy nagy hiba a rendőrségbe és a Terrorelhárítási Központba vetett közbizalom megingatása is.

A paksi beruházás a brüsszeli vizsgálatoktól függetlenül folytatódik, a földárveréseken messze meghaladta az érdeklődés az előzetes várakozásokat és 1300 milliárd forintos infrastruktúra-fejlesztésről döntött a kormány.

A brüsszeli döntéshozók mintha harcot hirdettek volna Magyarországgal szemben - fogalmazott a paksi bővítést érintő uniós vizsgálatról Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján.

"Nehéz az elmúlt néhány nap tucatnyi elinduló vizsgálatát függetleníteni attól, hogy a magyar kerítés társadalmi megítélése Németországban, Ausztriában vagy nyugat-Európában jelentős mértékben változott, méghozzá pozitív mértékben változott, sokan elismerik, hogy legalább mi magyarok képesek voltunk összefogva, közösen megállítani az illegális bevándorlást."

A tárcavezető hozzátette, hogy a paksi beruházás ezzel együtt folytatódik, a kabinet folyamatosan konzultál az Európai Bizottsággal, mivel jelenleg három uniós vizsgálat veszi górcső alá a bővítést, egy közbeszerzési kötelezettségszegési-, egy a környezetvédelmi szakértői vélemények és más adatok nyilvánosságával kapcsolatos-, illetve a tiltott állami támogatást vizsgáló eljárás. Lázár János azonban úgy vélte, hogy a beruházás megfelel az uniós szabályoknak.

Az állami földeladási program ügyében a Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy a jegybank elnökéhez fordult, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel emeljék meg a gazdáknak a földvásárláshoz nyújtható hitel 150 milliárd forintos keretét 300 milliárd forintra.

"Az előzetes várakozásokat messze meghaladó az érdeklődés a földárveréseket illetően. Eddig 25 ezer hektárnyi földterület került meghirdetésre és mintegy 18 ezer hektár került értékesítésre."

Lázár János kitért arra is, hogy december 16-ig a kormány elé terjeszti a közszolgálati életpálya-modell első ütemét tartalmazó javaslatát, ami 30-50 százalékos béremelést tartalmaz a szféra dolgozói számára, eztán következhet az építésügy, illetve az adórendszer átalakítását célzó csomag.

A jövő évre várható 2000 milliárd forintos gazdaság-élénkítő csomag ügyében a miniszter bejelentette, hogy még decemberben 1500-1800 milliárd forintos uniós felhívásnak kell megjelennie, eddig nagyjából 1300 milliárd forintos infrastruktúra-fejlesztésről döntött a kormány.

"Ezek között szerepel például az M3-as metróvonal infrastruktúra-rekonstrukciója 125 milliárd forintért, a MÁV 300, illetve 600 férőhelyes motorvonat-beszerzése 82,2 milliárd forintért, az M30-as Miskolc és Tornyosnémeti közötti szakaszának megépítése 79 milliárd forintért."

A BKV hosszú távú finanszírozására vonatkozó kérdésre Lázár János elmondta, hogy miután a kormány 24 milliárd forint támogatást hagyott jóvá a társaság számára, a kabinet a gazdasági minisztert kérte fel a további tárgyalásokra. Az egy újságíró által a Miniszterelnökségtől kiperelt Századvég-tanulmányokat - nagyjából 30 ezer oldalnyi dokumentumot - a tárca napokon belül küldi meg az érintettnek. Az ukrán gázcsap oroszországi elzárása ügyében pedig Lázár János aláhúzta, hogy Magyarország rendelkezik a szükséges tartalékkal és gondoskodik annak utánpótlásáról. Jelenleg több mint 3 milliárd köbméternyi földgáz van a magyar tározókban, ami több mint 50 százalékos töltöttséget jelent.