Több szakmai egyeztetés után idén szeptemberben kezdték el az állambiztonsági szolgálat mágnesszalagokon lévő pártállami diktatúra ügynökeinek teljes feltárását. A Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában többek között arról beszél: soha nem késő ezeknek az információknak az átadása a társadalom számára.

"Az egészen biztos és világos, hogy ügynöklistát a fennmaradt forrásokból nem lehet összeállítani. Ebben a kérdésben konszenzus van azokkal, akik ezzel az időszakkal és a forrásokkal foglalkoznak. Ha a hálózati munka és az állambiztonsági együttműködés rendszerét meg akarjuk érteni, akkor nem a lista az az eszköz, ami segít. Egy lista csak azt árulja el, hogy az állambiztonság nyilvántartásba vette az illetőt, de a mögöttes tevékenységről, ami a kulcs, arról semmit nem árul el" - fogalmazott Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke az InfoRádiónak.

Hozzátette: az egyes ügynöktörténetekben óriási különbségeket találunk. Épp ezért kérték fel az állambiztonsági levéltár munkatársait, hogy segítsenek ezekből a nagyon különböző történetekből összeállítani egy kötetet, amely a téma összetettségét mutatja meg.

"Van esély feldolgozni az egyéni történeteket, de nem mindenki esetében, hiszen a források töredékesek. De sok ügynökjelentés, munkadosszié és beszervezési dosszié megmaradt, és ezek alapján össze lehet rakni ezeket a történeteket" - hangsúlyozta a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke.

A tervezett kiadvány a közeljövőben jelenik meg és a téma bonyolultságát, illetve megérthetőségét szeretnék vele bemutatni.

Földváryné Kiss Réka kiemelte, hogy nem szerencsés, ha ebben az összetett rendszerben csak egyetlen pontra fókuszálunk. Az ügynökök csak az állambiztonsági hierarchia legalján helyezkedtek el. Fölöttük található a szigorúan titkos állomány, a hálózati személyek, a társadalmi és hivatalos kapcsolatok.

"Az egész rendszert egyben kell láttatnunk, egészen a pártvezetőkig, akik megrendelték az állambiztonság működését egy diktatúrában" - véli a bizottság elnöke.

Az is kérdés, mi a történeti tényfeltárás célja. A rendszerváltás után megfogalmazódott a büntetőjogi eszközökkel való igazságtétel. De az ismeretek átadása, a közvélemény formálása sohasem késő.

"Látleletet kell adni arról, hogy mi történt '45 után a magyar társadalomban, hogyan alakult ki a diktatúra, kik működtették és ennek milyen következményei vannak még '90 után is. Szerintem egy társadalom egészséges történeti önismerete szempontjából ez a tényfeltárás sohasem késő" - mondta Földváryné Kiss Réka.

A teljes beszélgetést ma este hat órától hallgathatják meg az InfoRádió Aréna című műsorában.

Holnap, október 23-án, pénteken Romsics Ignác történész, egyetemi tanár lesz az InfoRádió Aréna című műsorának vendége. A történész többek között arról beszél majd, hogy bár a legfontosabb tényeket már ismerik a történészek az 1956-os forradalomról és szabadságharcról, még mindig nem egységes az események legjelentősebb karaktereinek megítélése.