A menzareform következtében nagyon új ízesítésű ételek kerültek az iskolákba, óvodákba, és ezeket a gyerekek fenntartásokkal fogadták, és nem ritkán elutasították - mondta Badacsonyiné Kassai Krisztina, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége tudományos bizottságának tagja.

"Mivel ezek az ízesítésben újszerű, az otthonitól nagyban eltérő, sőt a menzán korábban megszokott ízekhez viszonyítva is nagy változás volt. Megkóstolták és az első pár falat után inkább elutasították. Jellemzően a sótlanság és az édes íz hiánya volt a gyerekek panasza."

Badacsonyiné Kassai Krisztina kiemelte, fontos, hogy ne csak az iskolákban, hanem otthon is kevesebb sós és cukros ételeket kapjanak a gyerekek.

"Nagyon fontos, hogy az otthoni és az egyéb étkezés is hasonlóvá váljon. Addig, amíg a gyerek azt látja, hogy kóstolás nélkül sózunk, hogy cukros ételeket, üdítőket fogyasztunk, ha reform ételt kap az iskolában, az nagy változás lesz, el fogja utasítani."

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége tudományos bizottságának tagja arról is beszélt, hogy függetlenül attól, hogy a gyerekek olcsóbb vagy drágább menüt választanak az oktatási intézményekben, az alapanyagok ugyanazok.

"A felhasznált alapanyagok esetleg ugyanazok, az elkészítési mód is befolyásolhatja az árat. Nem mindig az ár az, ami meghatározza, hogy egy étel mennyire jó, vagy a gyerek mennyire fogyasztja el."

Badacsonyiné Kassai Krisztina hozzátette: a hét minden napján törekedni kell arra, hogy a gyerekek a lehető legegészségesebben étkezzenek.

Tiltakoznak a szülők

Aláírást gyűjtenek a szegedi óvodás gyerekek szülei annak érdekében, hogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kezdeményezze a menzarendelet módosítását. A szülők szerint ugyanis a gyerekek szeptember óta nem hajlandóak megenni a sótlan, íztelen ételeket, a tejtermékektől pedig fáj a hasuk. A petíció egyik megszövegezője, Fülöp András azt mondta az InfoRádiónak, hogy nem az egészségtelen táplálkozásért küzdenek, hanem azért, hogy az iskolásokhoz hasonlóan az óvodások is kapjanak türelmi időt az új ételek megszokására.

A menzai étkezés szeptember elsejével életbe lépett rendelettel rendesen megváltozott. Személyesen tapasztaltuk - nemcsak mi, hanem jó pár ismerősöm is - hogy közel ehetetlenné vált - mondta Fülöp András.

A legfőbb probléma az étellel, hogy a benne található só mennyisége közelít a nullához. A rendelet értelmében egész napra összesen 2 gramm sót lehet adni egy gyermeknek, amit gyakorlatilag kimerít egy egyszerű zsemle, egy szelet felvágott. Nem azt a megoldást választják, mint más helyen, hogy akkor így vagy úgy próbálják ezt pótolni, hanem odaadják azt a zsemlét, és minden főtt étel úgy, ahogy van, sótlan - fogalmazott a petíció szervezője.

A másik fontos probléma, hogy sokszor tejtermékekkel bővítik a kínálatot. A tej ilyen kis gyerekek esetében elég nagy számban okoz emésztési problémákat, sokszor sírnak emiatt - folytatta Fülöp András.

Hozzátette: a rendelet miatt szintén lecsökkentették a cukortartalmat is, ami önmagában nem lenne gond, ha mással ezt tudnák pótolni, de ez nem történt meg.

Egyetértünk az egész koncepcióval, a probléma csupán az, hogy ameddig az általános iskolásoknál egy ötéves átfutási idő van, fokozatosan évről évre egyre kevesebb sóval, addig az óvodásoknak egyik napról a másikra szinte a teljes sómennyiséget megszüntették. Ezt a határt szeretnénk egy ésszerű magasságba emelni, és szeretnénk, ha az óvodások is megkaphatnák az ötéves átmeneti periódust, amit az iskolások is megkaptak - fogalmazott Fülöp András.