Ha az UNESCO valami többet hozzá tud tenni a tudomány világához, akkor az az, hogy a tudásunkat, a tudomány eredményeit jóra használjuk - jelentette ki Balog Zoltán, hozzátéve, a kutatásnak is van egy olyan belső etikai szabályozó rendszere, "amiről érdemes újra és újra beszélni".
Az, hogy az UNESCO nem vált rosszízű tárgyalások fórumává Magyarországgal kapcsolatban, ebben is jelentős eredményei voltak, ez nagy részben az ő érdeme - jelentette ki Balog Zoltán, aki a migráció kérdésében kibontakozott vita kapcsán arról beszélt: indirekt politikai-közéleti szerepe van ennek a fórumnak, hiszen a szervezet épp a napokban alakítja ki álláspontját e témában.
Emlékeztetett arra: a szervezet prioritásai között kettő is közvetlenül kapcsolódik a migrációs kérdésekhez; ezek egyike a következő migrációs hullámot kibocsátó Afrikára fókuszálás, a másik pedig a nemek közötti egyenlőség témája.
Balog Zoltán a magyar nemzeti bizottság szerepe kapcsán kiemelte: fontos küldetés egyszerre tenni ismertté a magyar tudományt, kultúrát és ezek eredményeit a világ előtt, valamint hogy "hozzuk haza" a külföldön született eredményeket. A miniszter annak fontosságát is hangsúlyozta, hogy "a magas tudomány világából" tudjanak témákat a hétköznapi emberekhez közel vinni.
Réthelyi Miklós, az UNESCO magyar nemzeti bizottságának elnöke az eseményen emlékeztetett: a szervezet alapokmánya hangsúlyozza, "mivel a háborúk az emberek tudatában keletkeznek, az emberek tudatában kell a béke védelme érdekébenben munkálkodni", az emberi méltóság pedig megköveteli a kultúra széleskörű terjesztését, azt, hogy az emberiséget igazságosságra, szabadságra és békére neveljék.
Cséfalvay Zoltán, Magyarország OECD és UNESCO mellé rendelt nagykövete azt emelte ki, hogy a két képviselet idén január elsejei összevonásával hatékonyan használhatják ki a két szervezet közötti szinergiákat.
A diplomata mérlegelendőnek nevezte, hogy Magyarország vállaljon szerepet a szervezet végrehajtó bizottságában, megemlítve, hogy "az igazi, komoly döntések ott születnek".








