A hatóságok, a honvédség, a mentők, a tudósok és a társadalom gyors reagálását, összefogását és segítségét méltatták a vörösiszap-katasztrófa 5. évfordulóján tartott konferencia megnyitóján. Az elhangzott beszédek szerint így sikerült elkerülni a még nagyobb katasztrófát. Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke Magyarország legnagyobb ipari természeti katasztrófájának nevezte a 2010. október 4-én történt iszapömlést.

"Körülbelül negyven négyzetkilométernyi területet, utcákat, tereket, lakóépületeket öntött el a több mint egymillió köbméternyi vörös iszap. Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely neve szimbólummá vált, az emberi nemtörődömség, a környezetszennyezés és a megelőzhető tragédiák szomorú jelképévé."

Az MTA szakértői csoportja egy nappal a történtek után már a helyszínen dolgozott, ők a katasztrófavédelem kérésére segítették a munkát, igyekeztek eloszlatni a helyiek és a szélesebb közvélemény félelmeit, megcáfolták az alaptalan rémhíreket.

"Az akadémiai szakértőcsoport élesen ellenezte, hogy a hosszú évezredek alatt kialakult termőtalajt az egész érintett térségben harminc centiméter mélységben kiemeljék és elszállítsák, ennek köszönhetően a három település gazdálkodói ma már ugyanolyan termésátlagokat tudnak elérni, mint a 2010 előtti években."

Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó a magyar történelem egyik sötét órájának nevezte a katasztrófa időpontját.

"A mentesítés után a magyar kormány haladéktalan döntést hozott az újjáépítésre, helyreállításra, példátlan rövid idő alatt helyreállítottuk a települések kárait és a zöldterületeket is. 111 új ingatlant építettünk Kolontáron és Devecseren, 129 családnak vásároltunk ingatlant, 72 családot készpénzben kártalanítottunk. Egy évre állami irányítás alá vonták a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt.-t."

Simicskó István honvédelmi miniszter arról beszélt fontos, hogy a hasonló helyzetek kezelésére felkészült legyen az ország.

"Bár jöhetnek váratlan helyzetek, de a biztonságért folyamatosan dolgoznunk kell és olyan szervezeteket, olyan összefogásbeli, együttműködésbeli képességet kell kialakítanunk, olyan tudást kell összehoznunk nyugodt, békés időszakban, hogy amikor a baj bekövetkezik, fel tudjunk lépni. A megfelelő jogi kereteket is mindig meg kell találnunk arra, hogy szakszerűen és jogszerűen tudjunk fellépni."

Kontrát Károly a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára beszélt a katasztrófa tapasztaltai alapján hozott jogszabályi változásokról és szigorításokról. Jelezte, bár a helyreállítás befejeződött, a lelki sebek gyógyulásához még sok idő kell.

"Azt mondták az ott élők, egy valami még hiányzik, az igazság. Mai napig nincsenek felelősei ennek a szörnyű katasztrófának, azt mondják, ennek a kimondása segítene a következmények feldolgozásában."

Tollár Tibor az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője Európában példátlan súlyúnak nevezte a bekövetkezett katasztrófát, amelynek hatására később megújult a katasztrófavédelem rendszere.

"A vörösiszap-katasztrófa következményei felszámolásának és a helyreállításának költsége összességében meghaladta a 37 milliárd forintot. Mindösszesen 267 hektár szennyezett területet mentesítettünk, ez nagyjából egymillió köbméter szennyezett anyag és 165 ezer köbméternyi bontási törmelék elhordását jelentette."

Az új katasztrófavédelmi rendszer legfontosabb elvévé vált, hogy a bajt mindenekelőtt megelőzni kell - mondta Tollár Tibor tűzoltó vezérőrnagy a vörösiszap-katasztrófa 5. évfordulója alkalmából tartott konferencián.