"A mai napon már átlépte a hatvanezret a regisztrált menedékkérői szám, ami egy kirívó növekedést tükröz. Mintegy nyolcvan országból érkeztek ebben az évben Magyarországra menedékkérők, most már lényegesen kevesebben vannak a koszovói állampolgárok, napjainkban inkább afgán állampolgárok, szírek, irakiak, pakisztániak jönnek. Afganisztánból majdnem tizenhatezer ember érkezett Magyarországra és kért menedékjogot" - mondta el Végh Zsuzsanna.
"Az elmúlt időszakban a rendőrség találkozott olyan jelenséggel, hogy az illegális határátlépők között vannak olyanok, akik nem nyújtanak menedékjog iránti kérelmet, jóllehet olyan országból érkeztek, amelyik válságövezetnek minősül. Emögött az a téves feltevés húzódik meg, hogy ha nem regisztrálják Magyarországon menedékkérőként őket, akkor nagyobb eséllyel tudnak védelmet kapni például Németországban, ez tévedés, mert illegális migránsként is bekerülnek a rendszerbe, ők, bár növekvő számban, de még mindig lényeges kisebbségben vannak azokhoz képest, akik viszont védelmet kérnek Magyarországtól. Az ismételt menedékjogi kérelmek száma egyébként nem magas az összes kérelemhez képest, százas nagyságrendű" - tette hozzá a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal vezetője.
"A megnövekedett kérelmezői szám rendkívül nagy kihívást jelent a hivatal számára, hiszen bonyolult eljárások lefolytatásáról van szó. Ebben az évben több mint ötvenezer ügyben hoztunk döntést, 1600-1700 esetben elutasítottunk, közel 300 személy részesült a nemzetközi védelem valamilyen formájában, tehát menekültstátuszt vagy kiegészítő védelmet kapott, vagy megállapítottuk a visszaküldés tilalmát. Nagyon sok, több mint húszezer folyamatban lévő ügyünk van" - jelezte Végh Zsuzsanna.
"A kiutasítás történhet önkéntes távozással vagy pedig kitoloncolással, azaz hatósági kísérettel tér vissza a külföldi a származási országába. Az elmúlt évben nagy számban tértek vissza a hazájukba koszovói állampolgárok, volt egy időszak, amikor repülőn, és volt, amikor repülőn szállítottuk vissza. Távoli földrészekre minden esetben légi úton történik a kitoloncolás, ez nagy költségeket jelent, a hivatal az elmúlt másfél-két évben 60 millió forintot költött erre, amit kiegészítenek a rendőrségi kitoloncolás költségei, ami lehet ennek többszöröse is" - emelte ki a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal vezetője.
Hanganyag: Kálló Izabella




