A történész a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapja kapcsán arról beszélt, a jelenkor-történetnek a holokauszt az a fejezete, amely a leginkább fel van tárva, és ez igaz a magyarországi viszonylatban is, a magyar történettudomány jól áll a vészkorszak történetének feldolgozásában, "nagyon sok izgalmas könyv és dokumentáció jelent meg".

Stark Tamás elmondta: 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása, összesen 440 ezer magyar zsidót deportáltak, a vidéki zsidóság teljes egészét. Hozzátette, bár Horthy Miklós kormányzó közbenjárására a budapesti zsidóságot ekkor nem deportálták, de a nyilas uralom alatt, 1944 októberében-novemberében már több tízezer fővárosi zsidót is deportáltak.

Kiemelte: bár az ország német megszállás alatt volt, a gettósítást, illetve a deportálást a magyar közigazgatás, a magyar csendőrség hajtotta végre.

"Történelmi szempontból a gettósításnak, deportálásnak azért volt különleges jelentősége, mert ez volt az európai zsidóság megsemmisítésének utolsó felvonása. Minderre akkor került sor, amikor már teljesen nyilvánvaló volt, hogy a náci Németország el fogja veszíteni a háborút" - tette hozzá a történész.

Elmondta, annak idején mintegy félmillió magyar zsidót gyilkoltak meg, ez azt jelenti, hogy a magyar zsidóság 20-25 százaléka élte túl a vészkorszakot, részben a munkaszolgálatosok, részben pedig a fővárosi zsidóság a gettókba zárva.